Tanulmányok Budapest Múltjából 25. (1996)

TANULMÁNYOK - Breinich Gábor: A magyar városok szövetkezése a dualizmus korszakában 85-114

A főváros polgármesterének helyiségei I. (Az 1930-as években készült felvétel). BFL. Az adótörvények további részeinek közelgő életbeléptetése újból aktivizálta az állandó bizottságot is, ahol Heltai Ferenc, a Munkapárt tekintélyes tagja, nem sokkal később a főváros főpolgármestere tett indítványt a bevezetés elhalasztása érdekében. A javaslatot a bizottságban Vázsonyi Vilmos is támogatta, s végül egyhangú határozat alapján küldöttséget menesztettek Teleszky János pénzügyminiszterhez. Teleszky határozott elutasító választ adott, de az állandó bizottság kifejezve eltökéltségét az ügyben, kijelentette, hogy akcióját az adótörvények tárgyában nem tekinti befejezettnek." A bizottság december 14-re újabb ülést hirdetett meg a további eljárás megtárgyalására. Azonban a bizottságban résztvevő polgármestereket nem sikerült a rendelkezésre álló rövid idő miatt összehívni - egyébként is óvakodtak éles összeütközésbe kerülni a kormánnyal -, s nem sikerült a kongresszus állandó bizottságának akciója mögé felsorakoztatni az ország városait sem. Napirendre került a főváros-vidék ellentét, amelyet a kormánysajtó is élezett, s a vidéki városok részéről legfeljebb óvatos felterjesztések születtek meg vagy egyszerűen napirendre tértek a kérdés felett.^" 1912. december 14-én a főváros törvényhatósági bizottsága feliratban tiltakozott az adótörvények életbeléptetése, a betegápolási adó felemelése ellen. Az országos mozgalommá vált tiltakozás hatására végül a kormánypárt a pénzügyminisztert álláspontjának megváltoztatására késztette. Végül is a betegápolási adót alacsonyabb kulccsal vetette ki, s a kifogásolt adótörvények elhalasztása mellett döntött. Az adótörvények sorsa a bevezetés elhalasztásával végleg megpecsételődött - a világháború elsodorta a reformelképzeléseket. A bevezetésük ellen fellépők ezzel elégedettek is lehettek volna, azonban a városok szövetségének bizonytalansága, a meglévő gyengeségek és érdekkülönbségek gyors felszínre kerülése a városok szervezkedésének korlátait is megmutatta. Rámutatott a városok jelentős részének viszonylagos fejletlenségére, a társadalmi, gazdasági helyzetüknek a világvárossá emelkedő Budapesttől jelentősen eltérő voltára, amely meggátolta a hatékony egységes fellépés kialakulását. 108