Tanulmányok Budapest Múltjából 25. (1996)

TANULMÁNYOK - Breinich Gábor: A magyar városok szövetkezése a dualizmus korszakában 85-114

szövetsége több-kevesebb sikerrel egyensúlyozott az agrárius és a merkantil csoport gazdaságpolitikai érdekei között. A Szerbiával szembeni vámháború által kiváltott élelmiszer-áremelkedést, az iparcikkek export-lehetőségeinek, a közvetítő kereskedelem volumenének csökkenését ellensúlyozhatta az 1907:111. te, az iparfejlesztési törvény, az ipari tőke és a kisipar támogatásával.^' Az 1908-1909 közötti időszak a magyar törvényhozás agrárius dominanciájú szakasza volt, amelynek egyik terméke többek között a Wekerle-féle adóreform. Ez miközben az adóterhek elosztásában a finánctőke fokozottabb megterhelését kívánta bevezetni, a földbirtok korábbi adóterheltségi szintjét megtartotta volna, könnyítéseket eredményezve a kisparasztok, kisiparosok, kiskereskedők, de ugyanakkor a középrétegek számára is.^" A VAROSOK ORSZÁGOS KONGRESSZUSA A városok közös szervezett fellépését organizáló Bárczy István színes egyéniségíi, nagyvonalú, felkészült, koncepciózus várospolitikus volt. A polgármesteri székbe 1906 nyarán a Függetlenségi Párt fővárosi befolyásának növekedését megakadályozni szándékozó politikai erők együttes támogatásával támogatásával került.^' Ez a támogatás egyrészt a nagyburzsoázia érdekeit képviselő törvényhatósági többség, másrészt az önálló városi pártként szerveződő kispolgári, polgári érdekeket felvállaló - Vázsonyi Vilmos vezette - demokrata csoportok átmeneti érdekszövetségén alapult. A későbbiek során, Bárczy programjának megvalósítása nagy mértékben függött ezen érdekszövetségnek - amely 1906 végétől 1908 elejéig Polgári Demokrata Községi Párt néven, szervezett formát is öltött - együttműködésétől, vagy belső ellentéteitől. Várospolitikai koncepciója kialakításakor Bárczyt nagy mértékben inspirálta Vázsonyi 1897-es demokrata párti programja. Megválasztásakor elmondott programbeszédében a főváros önkormányzati jogainak kiterjesztéséről, a fővárosi törvény revíziójának szükségességéről szólt. Elkerülhetetlennek ítélte a községi választójog reformját, a választói jog egész lakosságra történő kiterjesztését. Független városi önkormányzatot, városi pártprogramokon alapuló községi politikát remélt megvalósítani, amely az egész polgárság érdekeit képviselheti és érvényesítheti.'^ A felvázolt demokratikus program képviselete mellett Bárczy tisztában volt a főváros törvényhatóságán belüli erőviszonyokkal, a hatalmi körök tényleges befolyásának jelentőségével, a kormány támogatásának fontosságával, ami a megfogalmazott törekvések megvalósításakor óvatosságra, törvényhatóságon kívüli támaszok szerzésére, vagy megszervezésére késztette. 1908-ban első lépésként olyan kérdésben hívta össze Bárczy a városok országos értekezletét, amelyben maga mögött tudta a főváros törvényhatósági bizottságának biztos támogatását. A Wekerle-féle adótörvény-javaslat ügyében február 26-án ültek össze a városok képviselői, országgyűlési képviselői, szakértői. A főváros által beterjesztett, megtárgyalandó javaslat lényegében megegyezett a GYOSZ, az Országos Kereskedelmi Egyesület, a Kereskedelmi és Iparkamara, az Országos Iparegyesület, és a Kereskedelmi Csamok által már elfogadott javaslattal. A határozati javaslat a tanácskozáson elfogadásra került. Megalkotói többek között kifogásolták, hogy az adótörvény-javaslat túlzottan megterheli a községek pénzügyi helyzetét, javasolták egy új önkormányzati adórendszer bevezetését, az adózási eljárás megváltoztatását, a tervezett adókulcsok módosítását a törvényjavaslatban deklarált célok elérésére." A városok értekezlete által elfogadottak érvényesítése ügyében Thaly Kálmán kapott megbízást a városok országgyűlési képviselőinek összehívására és a kormánnyal való tárgyalásra.'" A Wekeriével folytatott tárgyalások eredményeképpen az adótörvények az országgyűlés vitájában jó néhány pontban módosultak, anélkül, hogy az alapvető koncepció megváltozott volna. A különösen sérelmes részek, mint például maga az adókivetési eljárás - az üzleti könyvekbe való betekintés lehetőségével - korlátozásra kerültek, csökkentek bizonyos adókulcsok, sor került a létminimum és az együttes adózás szigorúságának 97^