Tanulmányok Budapest Múltjából 25. (1996)

TANULMÁNYOK - Breinich Gábor: A magyar városok szövetkezése a dualizmus korszakában 85-114

enyhítésére, ugyanakkor a földadó kataszter revíziója ügyében, vagy a kereseti adó szabályozása tárgyában a kormány álláspontja mereven érvényesült.^' Összességében a merkantil érdekeket képviselő szervezetek által össztűz alá vett adótörvény-javaslatok ügyében elért engedményeket a városok országos értekezlete saját sikereként is értékelte, és ez az akció nagy mértékben egyengette a szorosabb együttműködés felé vezető utat. Az adóügyi értekezlet elnöki zárszavában Bárczy bejelentette, hogy a városok országos kongresszusát 1909-ben kívánják megrendezni. A kongresszus megszervezésekor Bárczy példaként tekintett a német városok 1905-ben megalakított szövetségére, a Deutsche Städtetag-ra. Ennek működését - az időközönként megrendezett kongresszusok mellett egy folyamatos, szervezett működést biztosító központ felállítását - a magyarországi szervezet számára is megfelelő formának tartotta. így javasolta a kongresszus háromévenkénti összehívását a polgármesterek, városi főtisztviselők, törvényhatósági bizottsági és képviselőtestületi tagok, delegáltak mellett a városok országgyűlési képviselőinek részvételével. Emellett fenntarthatónak látta a törvényhatósági városok értekezletének és a rendezett tanácsú városok polgármesterei egyesületének párhuzamos működését is.^* A szervezkedés egységes fellépést célul tűző jellegével ellentétben álló szervezeti átfedések, kettősségek megtartását taktikai okokból volt kénytelen elfogadni és hangoztatni. A főváros és a vidék ellentétei a városok látványos egymásra találását követően sem múlhattak el egy csapásra. A kiemelt helyzetben a kormányzat által külön támogatásban részesülő Budapestnek" kerülnie kellett még a látszatát is annak, hogy a vidéki városokat egyszerűen a főváros aktuális érdekeit támogató, önállóság nélküli eszközként kívánja felhasználni, s ennek érdekében az egységes és kizárólagos szervezetben való fellépés előnyeiről átmenetileg lemondani kényszerült.'* 1908. október 27-én került sor arra a megbeszélésre, amelyen Bárczy István és a városok szervezkedésében aktív polgármesterek vettek részt. Ennek során megállapodtak abban, hogy a magyar városok országos kongresszusát 1909. májusában tartják meg. A budapesti kongresszus napirendjére a következő kérdések megvitatását javasolták: a kongresszus megszervezése; a városi statisztika szervezésének megindítása; a városok pénzügyei; a városok közlekedési politikája; a városi kisajátítási jog. A megbeszélésen leszögezték: „...kongresszusok előkészítésére, a kongresszusi határozatok végrehajtására, a városi érdekek, s ügyek folyamatos szemmeltartására és megfelelő kezdeményezésekre állandó szervezet alkotandó.'"' Az értekezlet végül tizenkét polgármesterből álló előkészítő bizottságot alakított, s a titkári teendők ellátásával Harrer Ferenc fővárosi tanácsjegyzőt bízta meg. Az általa elkészített szervezési szabályzatot az előkészítő bizottság 1909. február 15-én vitatta meg. A szabályzat megfogalmazásakor Harrer Ferenc a városok érdekeinek támogatását, megóvását, a várostudomány fejlesztését és gyakorlati megvalósítását tőzte ki célul. Ezért olyan állandó szervezet létrehozását tartotta szükségesnek, amely megfelelő mozgásszabadsággal, a kormánytól való függetlenséggel rendelkezik. E szempont alapján vetette el a szervezkedés egyesületi formáját, s javasolta a kongresszus elnevezést, ami ugyan alkalmi jelleget sugallt, de lehetőséget adott a kötetlen formában való folyamatos működés számára is."" A tízpontos szabályzatot ideiglenes jelleggel elfogadta az előkészítő bizottság, megállapodott a belügy, a pénzügy és a kereskedelemügyi miniszterek kongresszusra történő meghívásában, továbbá tudomásul vette a bejelentést, miszerint a főváros a vendéglátó szerepét magára vállalja. Budapest 6000 korona összeget biztosított a kongresszus költségeinek fedezetére, továbbá vállalta a szükséges nyomtatványok előállítását a főváros házinyomdájában, s a rendezéshez szükséges munkaerőket is ingyen bocsátotta a kongresszus rendelkezésére."' Az előkészítő bizottság a kongresszus megtartását megelőzően, május 19-én az előkészítő munkát jóváhagyandó, ismét összeült. Néhány módosítással kiegészítve elfogadták a kongresszus elé kerülő szervezési szabályzatot. Ennek alapján a kongresszus szervezete a következőképpen épült fel: egyetemes ülés; elnökség; állandó bizottság; szakosztályok; központi iroda; kongresszusi tudósítók. 98