Tanulmányok Budapest Múltjából 24. (1991)

TANULMÁNYOK – STUDIEN - Nemes Márta: Lechner Ödön Iparművészeti Múzeuma = Das Kunstgewerbemuseum von Ödön Lechner 65-114

43. /. Schau ff: Theorie der Säulenordnungen samt einer ungarischen Nationalsäulenordnung. Pressburg, 1790 44. Allgemeine Begriffe von Künsten und Künstlern, angewendet auf die bildenden Künste zur Beförderung des nationalen Geschmaches. Pressburg, 1794. Idézi ZádorA. - Rados /.; A klasszicizmus építészete Magyarországon. Bp., 1943.21. Schauffra 1. mégLigethiP.: Felelet Vámos Ferencnek. Magyar Mérnök- és Építészegylet Közlönye 1929. 117; Bierbauer K.Magyar nemzeti építőstílustörekvések. Építés-Építészet 1950. 623-633; Kathy L: Népi és hagyomány? Magyar Építőművészet 1961/1. 47-49. (Schauff magyar oszloprendjének képével); Szabolcsi H.: Magyarországi bútorművészet a 18-19. század fordulóján. Bp., 1972. 39., 47-48; Bibó l: Európai hatások és helyi fejlődés az 1800 körüli magyar építészetben. Építés-Építészettudomány 1972.160-162. 45. Vámos R: Az első pesti országház tervezésének előkészületei 1835 -1844. Művészettörténeti Értesítő 1962. 38. és Bibó L: Pollack Mihály országháza terve. Művészettörténeti Értesítő 1973.22. 46. Hajnóczi G: Nemzeti építészetünk stíluskérdései az Akadémia székházára kiírt pályázat körüli vitában. Építés-Építészettudomány 1985. 81-98., ül. Kománk D.: A romantika építészete Magyarországon. Kandidátusi disszertáció (kézirat a MTA könyvtárában) Bp., 1978.157-169. 47. Nemes M.: Die unbekannten Pläne von Carl Roesner zum Wiederaufbau des Pester Deutschen Theaters im Jahre 1847/48. österreichische Zeitschrift für Kunst und Denkmalpflege 1985.99-104. 48. Szkalnitzky A.: Az akadémiai épület ügyében. Vasárnapi Újság 1860.116. 49. Lechner Ödön (Pest, 1845-Bp. 1914) egy Magyarországon Budavár visszafoglalása után letelepedett bajor nemesi család leszármazottja, ősei között többen városi szolgálatban álltak. Édesapja ügyvéd volt, édesanyja az osztrák származású Schuhmayer Teréz. Ödön szüleinek negyedik gyermeke volt, és Károly fivérével együtt a piaristák Reáltanoda utcai gimnáziumába járt. 1865/66-ban Szkalniczky tanítványaként a József-műegyetemet látogatta. 1866-1868 között Pártos Gyulával és Hauszmann Alajossal a berlini Bauakademien tanultak. Ezidő alatt megfordult Párizsban és Dániában is. 1868 októberében hazajött és feleségül vette nagy szerelmét, Primayer Irmát. Itáliai nászút után Pártossal közösen irodát nyitottak. Ifjú felesége halálát követően hosszabb időre Franciaországba utazott, ahol Clement Parent munkatársa lett. 1878-ban hazatérve szüleihez költözött, akik örökség révén a kőbányai téglagyár tulajdonosai lettek. Ismét Pártossal társult, majd 1889-ben Zsolnay Vilmossal együtt utazott Londonba, hogy a South Kensington múzeum gyűjteményeit tanulmányozzák. Az Iparművészeti Múzeum felépülte után nem dolgozott többet Pártossal, csak alkalmanként társult egy-egy építésszel. Művei a magyar századforduló legjelentősebb alkotójává tették. Fő célkitűzése egy sajátosan magyar stílus megteremtése volt. E bevallott törekvés megvalósíthatósága körül zajló viták, a személyes indulatok és nem utolsó sorban az anyagok és szerkezetek fejlődésének és európai összefüggéseinek hiányos ismerete, építészetének értékelését mellékvágányra terelte, és a puszta külsőségek vizsgálatánál megrekedt. Ezért már életében kigúnyolták, és kevés pozitív méltatójának sem sikerült értékítéletét kellőképpen és egyértelműen alátámasztani. (írod.: Bakonyi-Kubinszky: Lechner Ödön Bp., 1981) 50. PulszkyK: A magyar háziipar díszítményei. Bp., 1879. Rövidített újraközlés: Documentatio Ethnographica 4. Bp., 1973.45-52. 51. Römer F.: Die nationale Haus-industrie auf der Wiener Weltausstellung 1873. Bp., 1875. Szemelvények újraközlése ebből Kresz M. fordításában: Doc. Ethn. 4. Bp., 1973.19-23. 85