Tanulmányok Budapest Múltjából 24. (1991)

TANULMÁNYOK – STUDIEN - Nemes Márta: Lechner Ödön Iparművészeti Múzeuma = Das Kunstgewerbemuseum von Ödön Lechner 65-114

33. N. Pevsner. Az európai építészet története, Bp., 1974.380. Első kiadása 1943. 34. Hitchcock 1958 35. Pevsner 1977.145-146. 36. Pevsner 1977.108. 37. GerőL.: Az építészet koraeklektikus stílusa, Művészettörténeti Értesítő 1952. és Rados J.: Magyar építészettörténet, Bp., 1971. 288., Dr. Kubinszky M.: Szerkezeti vívmányok a 19. század építészetében, Építés- és Közlekedéstudományi Közlemények 1962.129. 38. Szentkirályi 1980. II. 299. 39. Pollack Mihály Nemzeti Múzeumának oszlopfői ebben a tekintetben épp oly kevéssé „őszinték", mint az egykori Sugár út (ma a Népköztársaság útja) rabic atlaszai, mégsem jutott senkinek eszébe Pollackot emiatt elmarasztalni. 40. Érvelésünk alátámasztására íme a legfontosabb adatok a szerkezeti vas és acél történetéből, G. KohlmeierésB. von Sartory: Das Glashaus (München, 1981) c. könyve alapján. Zárójelben a hivatkozott oldalszámot tüntetjük fel. 1801 alul íves öntöttvas tartó gyárépületen (144) 1811 a párizsi Halle au Blé utólag épített kupolája 38,8 m 0 (158) 1818 hengerelt laposvas készítése (200) 1823 hengerelt szögvas készítése (200) 1830 hengerelt T-szelvény készítése (200) 1838 kovácsolt vonóvasas tetőszerkezet 12 m-es fesztávon (151) 1847 hengerelt szelvények szegecselt összeépítése (200) 1849 az első 14 cm magas francia gyártmányú hergerelt I tartó 5,4 m fesztávon (200) 1851-54 szegecselt rácsostartók elterjedése (202-203) 1852 hengerelt U-profil gyártásának kezdete (200) 1857 az első hengerelt német gyártmányú I-tartó (200) 1867 az első 10 m hosszú, 1 m magas, egy darabból álló tartó a párizsi világkiállításon (201) 1860-as évektől hajlított övű rácsostartók alkalmazása (203) 1863 háromcsuklós ívtartók használata (206) 1877 térbeli rácsostartók kifejlesztése, Eiffel (207) A magyarországi szerkezetek fejlődésére lásd Császár L.: Korai vas- és vasbeton építészetünk. Bp., 1978 41. A vasbeton technológia fejlődésének főbb állomásai Császár előbb említett könyve alapján: 1867 Monier szabadalma 1892 Hennebique szabadalma 1903 Perret saját háza Magyar vasbeton szerkezetek az 1900-as párizsi kiállítás után terjedtek el: - „Magyar-Monier" vasszál-hálóval I gerendák között, íves görbülettel, tudatosan számított statikai szerep nélkül; - Wünsch Róbert-féle merev vasbetétes szerkezet (alul homorúíves merev szegecselt szögvastartó közötti, statikailag figyelembe nem vett betonmezőkkel). - Hennebique-féle monolitikus, méretezett, együttdolgozó lemez és gerenda 1900 után terjedt el (Zielinsky Szilárd) E magyar vasbeton szerkezetek első felhasználási helyét és idejét nem mérnöki építménynél a könyv sajnos nem tartalmazza. A Wünsch-féle rendszer ma is álló példája a városligeti, egykori kisf öldalatti vasút gyalogos felüljárója 1894 /96-ból. A vasút három és fél kilométer hosszú födémét is Wünsch készítette. 42. Egy kevésbé közismert példa erre az orosz Iván P.Petrov (1845-1905) több kiállítási pavilonja. Merényi F.: Romantikus és eklektikus építészet. Bp., 1959.38. 84