Tanulmányok Budapest Múltjából 24. (1991)

TANULMÁNYOK – STUDIEN - Vörös Károly: Három vázlat Budaoest társadalomtörténetéből a dualizmus korában = Drei Skizzen aus der Sozialgeschichte von Budapest zur Zeit des Dualismus 27-63

vagyonuk 5-6 millió K körüljár. (S rajtuk kívül még a temetkezési és önsegélyző egyletek is foglalkoznak - igaz, csak tagjaik számára - segélyezéssel). Nem kis számú ilyen egyesület mögött már a szabadkőműves páholyok álltak kezdeményezőként, vagy akár mecénásként.

7 Az egyletek tevékenysége igen sokoldalú. Legnagyobb részük nem ment túl a közvetlen segélyezésen: népkonyhákat tartottak fenn, kisebb-nagyobb alkalmi segélyeket fizettek, betegápolásról gondoskodtak; egyesek kisebb-nagyobb karitatív intézményeket is működtettek: elsősorban óvodákat, menhelyeket, aggmenházakat; (e szempontból ismét a fővárosi zsidóság karitatív szervezetei érdemelnek különös említést). Jellemző, hogy közülük a legnagyobbak, legnépesebbek és legvagyonosabbak még a városegyesítés előtti korra visszanyúló alapítások. Alapjában véve azonban szétforgácsolt tevékenységük, melyben kétségtelenül nem kis szerepe volt a vezetőségben részt vevő személyek, többnyire gazdag polgárok és még inkább polgárasszonyok közéleti szereplési igényének is, a dicséretes jóindulat ellenére is a korszakunk végével meginduló nagy gazdasági fellendülés nyomán jelentkező s a társadalom ellentmondásainak kiélesedésében mutatkozó problémáknak megoldására már nem fog kielégítő megoldást jelenteni. Szerkezetüket tekintve az egyesületek két típusúak; melyek most kezdenek élesen elválni egymástól. Vannak nagy, szélesebb társadalmi bázisú, a polgári-kispolgári rétegre építő tömegegyletek, mint a pesti nagy Zion (16 ezer tag, 261 ezer Ft vagyon) vagy a katolikus Caritas (7600 tag, 222 ezer Ft vagyon) egyletek, a pesti Izr. Nőegylet (2900 tag, félmillió Ft vagyon) stb. - a gyermekvédelem terén a Fehérkereszt lelencház egylet (5000 tag, negyedmillió Ft vagyon), a fővárosi Szegény gyermekkert (2200 tag, 111 ezer Ft vagyon). De vannak ugyanakkor csak szűk tagságú, inkább a társadalom felsőbb rétegeire támaszkodó egyletek, melyek csekély taglétszámukhoz képest is olykor igen nagy vagyont kezelnek (e vagyont jórészt államsegéllyel vagy széles társadalmi gyűjtéssel összehozott intézményeiknek épületei s a fenntartásukra tett alapítványok alkotják). 1896-ra pl. a 6 legnagyobb ilyen egylet (Pesti Bölcsőde Egylet, Budapesti Gyermekmenhely, Budapesti Protestáns Árvaház, Magyar Gazdasszonyok Egylete, Jószív, Hajléktalanok Menhelye) alig 2 ezer taggal mintegy 1 millió 800 ezer Ft vagyont kezel - többet, mint az összesen is csak kb 1 millió 400 ezer Ft vagyonú, de kb 40 ezer tagot számláló 8 legnagyobb tagságú, legszélesebb tömegbázisú egylet. Jellemző, hogy e legnagyobb egyletek közül a tömegegyleteknél korszakunkra már inkább a gyermekvédők alapítása esik; - a'szűkebb bázisú nagy vagyonú egyletek közül viszont az általános jótékonysági jellegűek alakulnak korunkra: a polgárság különböző csoportjai mintha mostanra kezdenék felismerni a szegényügy oszthatatlanságát, e felismeréssel a szociális gondoskodásról való nézetek vonatkozásában is mintegy bizonyságot téve a polgárság különböző indulású elemeinek egybeolvadásáról. De hogy a társadalmi jótékonyság mindezen sokoldalú szervei és intézményei sem elégségesek már ahhoz, hogy az egyént megnyugtassák sorsának anyagi biztonsága felől, azt a különböző betegsegélyző, önsegélyző és temetkezési egyletek egyre növekvő elterjedtsége mutatja. Nemcsak hogy tovább élnek még a 48 előtti, még a nagyváros visszafejlődő, kihaló társadalmi típusait egyesítő temetkezési és segélyezési egyletek - de újak is alakulnak félig-meddig hasonló alapokon. Korszakunk legvégén, 1894-ben Budapesten 25 nyugdíj- és segélyegylet működik. Ebből 12 már 1873 után alakult. Betegségi és 54