Tanulmányok Budapest Múltjából 24. (1991)
TANULMÁNYOK – STUDIEN - Vörös Károly: Három vázlat Budaoest társadalomtörténetéből a dualizmus korában = Drei Skizzen aus der Sozialgeschichte von Budapest zur Zeit des Dualismus 27-63
körök révén a fővárosi politikát negyedszázadon át manipuláló) klikkekkel szemben, már a következő korszak előjelzéseként majd meg fog indulni az az elkeseredett szervezkedés, mely ezúttal a politikából indulva a lokális szervezett társaséletben is az új intézmények létrejöttét fogja eredményezni. 1896-1918. A budapesti egyleti élet alakulását a millennium után még nehezebb lesz nyomon követni. Megfelelő statisztikai adatok hiányában (a Fővárosi Statisztikai Évkönyv 1902ben ad utoljára részletesebb statisztikát, és akkor is csak a jelentősebbeknek ítélt egyesületekről) másodlagos forrásokra, így elsősorban a fővárosi címjegyzékek adatszolgáltatására vagyunk utalva. Maga a hivatalos egyesületi statisztika 1902-1912-ről a következő számokat adja meg: 7 1902 1908 1912 Egyesület neme évben Munkásegylet Ipari egyéb egylet Jótékonysági egylet Egyéb Összesen Az egyesületek fenti teljesen bizonytalan és ellenőrizhetetlen csoportosításán túl a hivatalos statisztikából még annyi tudható meg, hogy 1912-re az egyesületek száma a Vm. kerületben volt a legmagasabb (294), a IV-VII. kerületben 203-217 között változott, a budai oldal három kerületében 67-98-ra süllyedt, és a IX-X. kerületben összesen is csak 45 egyletet találunk. Ami részint jól mutatja az egyesületi életnek mindenekelőtt a Belvárosba, a IV. kerületbe való erős összetömörülését (hiszen a lakosság lélekszámához képest itt a legtöbb egyesület), részint azt is, hogy az egyesületi élet bázisát ekkor már erősen a legtöbb egyesületet felmutató kerületre jellemző kispolgári rétegek alkották. A sok egylet léte persze nem szükségképpen szervezkedésük erejét, mint inkább gyengeségét, szétforgácsoltságát mutatja, a csekélyebb számú, de szervezetileg erősebb, nagyobb taglétszámú munkásegyesületekkel szemben. A cím- és lakjegyzékek vizsgálatának tanulsága azonban a budapesti társadalom az egyletekben tükröződő már olyan fokú differenciáltsága, mely más módon talán nem is lenne észlelhető és még kevésbé rekonstruálható. A hivatalos statisztikák a társadalmi mozgásnak legfeljebb a munkamegosztás különböző kategóriái kínálta lehetőségeiről, ill. a mozgás e kategóriák felé irányuló tendenciáiról adnak képet -, az egyesületi szervezkedések azonban egy, a már létrejött kategóriákon belüli, már a munkamegosztásnak a kategória működtetése egyszerű igényein, szabályain túlmenve kialakult szerveződési igényre világítanak rá. Az 1910. évi budapesti cím- és lakjegyzék 20 csoport75 158 144 87 152 190 297 286 279 328 582 858 787 1178 1471 40