Tanulmányok Budapest Múltjából 24. (1991)

TANULMÁNYOK – STUDIEN - Vörös Károly: Három vázlat Budaoest társadalomtörténetéből a dualizmus korában = Drei Skizzen aus der Sozialgeschichte von Budapest zur Zeit des Dualismus 27-63

ra bontja a város egyesületeit: ezáltal legalább 20 féle szervezkedni kívánó igényt tükrözve. Az 1069 tételesen felsorolt budapesti egyesület bázisai vagy céljai szempontjából történő csoportosítása és elemzése szerint az egyletek legnagyobb csoportját alkotó betegsegélyző egyletek száma 102, - ehhez 30 nyugdíjegylet járul; - a sajátlag gyermekvédelemmel foglalkozóké 35; - ezenkívül 71 jótékonysági és segélyügyekkel általában foglalkozó egylet működik, s a részben hasonló területeken tevékeny közegészségügyi egyletek száma 24. Értelmiségi foglalkozás alapján 59 egyesület fogja össze a társadalmat: köztük vannak a mérnökök, orvosok, gyógyszerészek, írók, pedagógusok, ügyvédek különféle, részint szakmai, de alkalomadtán érdekképviseleti funkciókat ellátó egyesületei; - részben idesorolható 33 különböző tisztviselő egylet is. - Budapesten emellett 101 közművelődési-kulturális egylet működik: a címtár itt sorolja fel az országos nagy tudományos és irodalmi társaságokat is, (velük még Budapest művelődéstörténeténél fogunk találkozni) s ideszámíthatok a dal- és zeneegyletek is. - Jellemző a különböző gazdasági alapú egyletek nagy száma: jelentős részük nyíltan, vagy burkolt formákban már a kibontakozó osztályharcban válik fegyverré tőkések, vagy munkások kezében. Mezőgazdák (19), ipari munkáltatók (138!) egyesülete mellett ekkorra már (nem utolsósorban a lakás- és telekuzsora fenntartása érdekében) a ház- és telektulajdonosok is szervezkednek, 11 egyletbe. Mindezekkel szemben áll a proletariátus 95 egyesülete, köztük 34 szociáldemokrata szakszervezet és 9 keresztényszocialista szervezet. A csupán szakmai alapon szervezett egyletek között találjuk többek között az autóvezetők és -szerelők, valamint a süteménykihordók egyesületeit. A vasutasok és postások 18, szigorúan ellenőrzött politikamentes szövetkezést tartanak fenn. Az 54 vallási alapon szerveződött egylet mellett (ezek maguk is a legkülönbözőbb foglalkozási profilúak) sajátlagosan és bevallottan politikai egyletet csak 8-at találunk: ezek többnyire már országos politikai pártok kerületi klubjai. A társaskörök („kaszinók, klubok, társasegyletek és -körök") száma 15, de - mint már a millennium előtti korszakról szólva is láthattuk -, jelentős hányaduk (általában a legnagyobbak) a várospolitikában nagyon aktív szervezetként is tevékenykedik. Jellemző végül a Budapesten tartózkodó külföldiek egyesületeinek nemzeti profilja: lengyel, cseh, szerb, román, horvát, francia, svájci nemzetiségű és birodalmi német budapesti lakosok kívánnak valamilyen szervezetbe egyesülni: a francia egylet fővédnöke a budapesti francia főkonzul. Az előző korszak egyesületi struktúrájához képest a nagy mennyiségi változást - s mögötte valóban új társadalmi igények megjelenését is - azonban a sportegyletek számának hatalmas megnövekedése jelenti: 1910-ben Budapesten már 225 sportegylet működik.

8 Budapest egyleteinek, egyesületeinek e most is csupán nagyon sommás bemutatása jól érzékelteti hogy e korszak rendkívüli mértékben meggyorsította a fővárosi társadalom átalakulását: egyre határozottabban az újonnan, s a polgári társadalom szabályai és ellentmondásai nyomában kialakult érdekek erővonalai szerint csoportosítva azt: részint - mint láthattuk is - új egyesületek létrehozásával - részint (de ezt már csak mélyebb vizsgálat mutathatja ki) a meglévő egyesületi típusokon belül is új konfliktusok megteremtésével, kiélezésével. E kettős folyamatot - immár sajátlagosan a polgárság viszonylatában - a polgársághoz, ill. a városias-polgárias életmódhoz és szervezkedési igényekhez korszakunkban is 41