Tanulmányok Budapest Múltjából 24. (1991)

TANULMÁNYOK – STUDIEN - Vörös Károly: Három vázlat Budaoest társadalomtörténetéből a dualizmus korában = Drei Skizzen aus der Sozialgeschichte von Budapest zur Zeit des Dualismus 27-63

először VI-VII. kerületi Kör név alatt alakult, és későbbi nevét csak az Erzsébetváros különválása után vette fel. A kör, a mai Divatcsarnok helyén állott -, pompás, máig meglévő tánctermét Lotz freskói díszítették, központjukban Budapest apotheozisát ábrázolva. A kerületek szétválása után a VII. kerületiek 1874 óta az Erzsébetvárosi Körben kezdtek szervezkedni. 1881-ben alakult meg az V. kerületi Polgári Kör -, a belvárosiakat az épület lebontásáig a mai Semmelweiss utcában állott Arany Sas vendéglőről, székhelyéről nevezett, s e nevet később is megtartó Sas Kör fogta össze. Budán az I. kerületnek volt jól kiépült, differenciált szervezetű, részben a roppant kiterjedésű kerület területi, részint foglalkozási differenciáltságának megfelelő szervezete a Krisztinavárosi Társaskörben és a Krisztinavárosi Kaszinóban. E körök tagsága általában a kerület középrétegeiből és kispolgárságának felső rétegéből állt össze: hivatalnokokból, jobb kézműiparosokból, jómódú kiskereskedőkből, szabadfoglalkozású értelmiségiekből. A körök élére azonban már többnyire a nagypolgárság vagy a leggazdagabb középrétegek egy-egy tagja, jellegzetes képviselője került, - mint az V. kerületben Hüttl Tivadar gazdag patrícius, nagy porcelánkereskedő, a Vl.-ban az épületgépészeti vállalkozó Mendl István, majd az építész nagyvállalkozó Pucher; - néha éppen az elnök volt az alapító is, többnyire nem is egészen önzetlenül, mint a VIII. kerületben Hűvös József, maga mögé toborozva a belvárosi dúsgazdag ékszerész Bachruchot, a szállodás Glücköt, az építész Kausert és másokat. A körök tevékenysége külsőleg bizonyos társas alkalmak: vacsorák, bálok, klubestek szervezésében állt: ennek céljára a kör mögött álló nagyburzsoák közvetlenül vagy közvetve előbb-utóbb részvénytársasággá alakulva székházat is építettek; de résztvettek a körök jótékonycélú akciókban is. Valóságban és elsősorban azonban a vezetőségükben helyetfoglaló érdekcsoportnak szolgáltak szervezett bázisul ahhoz, hogy a várospolitikában minél előnyösebb és anyagilag gyümölcsözőbb pozíciókat foglalhasson el -, aminek révén persze a kerületnek és főleg a klikk ügyeskedőinek is jutottak apróbb-nagyobb előnyök. Korszakunk végére már majd mindenhol, többnyire rutinos ügyvédek személyében, megjelennek azok az elemek is, melyek e körök aktív és politikus vezetését a kezükbe veszik: Glückstahl Samu, Eulenberg Salamon, Radocza János, Szebeny Antal: velük és a kerületi körök tevékenységének ezzel az oldalával majd még a várospolitikáról szólva fogunk találkozni.

6 A polgári derű kulisszái mögött kevéssé szívderítő tevékenység ez, melynek köréből és befolyása alól azonban már csak a nagyon gazdagok, vagy a város dolgaitól teljesen független, ezzel szemben érdektelen elemek vonhatják ki magukat büntetlenül, mint az 1883 óta a Lipótvárosi Kaszinóban szigorúan politikamentes alapon összegyűlő liberális nagypolgárok, vagy a Nemzeti Kaszinó arisztokratái, és az Országos Kaszinó gentryjei és magas hivatalnokai: mindezek már, ha különböző szinteken és szférákban is, de már az országos politikát csinálják, illetve sugalmazzák -, ezen keresztül s felülről igyekezve a maguk szempontjából befolyásolni Budapest várospolitikáját. Ám a kisember, de még a jómódú középpolgár is már nem igen vonulhat vissza: társadalmi és gazdasági pozíciót (amitől bizonyos szinten már nagymértékben függ vevőköre, üzletköre, klientélája) elsősorban ezek az egyesületek biztosítanak számára, ami viszont az ezekben képviselt érdekek támogatását is meg fogja követelni tőle. De ugyanúgy, mint a szabadkőművességnél láthattuk: korszakunk végére már ezekkel a kerületi (és rajtuk keresztül, a kerületi 39