Tanulmányok Budapest Múltjából 24. (1991)
TANULMÁNYOK – STUDIEN - Vörös Károly: Három vázlat Budaoest társadalomtörténetéből a dualizmus korában = Drei Skizzen aus der Sozialgeschichte von Budapest zur Zeit des Dualismus 27-63
Országos Kaszinó a középnemességé és a főbb hivatalnokoké; a tisztviselő egylet kaszinója a kisebb hivatalnokoké. A Lipótvárosi, a Terézvárosi, az Erzsébetvárosi, a két Józsefvárosi és a Ferencvárosi Társaskör a polgárság társalgási egyletei: érintkeznek egymással (kivéve a Lipótvárosi Társaskört, mely a zsidó előkelőségek exkluzív klubja). De mindennek ellenére e kerületi társaskörök is „voltaképp inkább alkalmi kortestanyák semmint állandó társaskörök: e körökből tartatnak választástól választásig evidenciában a városi, a politikai pártok és töredékek, és éppen ez akadályozza meg őket abban, hogy magára a társadalomra jótékony, vonzó, eggyé olvasztó és nivelláló hatással legyenek. így, ahol nem a különösködő hajlandóság hozza létre a kört, ott a kör csinálja meg a különködést". 2 Integrálás és differenciálás: egységesítés és elkülönítés ilyen egyidejű, egységesítve elkülönítő, tulajdonképpen minden egyes egyleti szervezésben dialektikusan bennerejlő tendenciáinak kibontakozását Budapest egyleti életének alakulásában végig követni nem áll módunkban -, már csak az e tárgyban végzett bárminő előzetes történeti kutatás hiánya, de a rendelkezésünkre álló egykorú statisztikai adatok teljes megbízhatatlansága folytán sem. A városegyesítés utáni évek legutolsó közzétett adata szerint Budapesten 1877-ben, nem számítva a politikai egyesületeket, az ipartársulatokat, és a munkások induló szakegyleteit, 229 egyesület létezett, melyek összesen mintegy 105 ezer tagot egyesítettek; ebből azonban nyilvánvalóan jelentős rész több országos hatáskörű tudományos egylet és a 20 681 tagú Általános Munkás Betegpénztár vidéki tagságához tartozván, az egyesületekbe szervezett budapesti lakosok számát legfeljebb csak 80 ezerre tehetjük: a város népességének így is kb. 1/4 része ez. 3 Korszakunk végén, 1895-96-ról, az akkor újra elkezdődő, teljességre azonban már eleve nem törekvő fővárosi statisztikai adatszolgáltatás 231 egyesületet sorol fel (ebből azonban pl. a sportegyletek teljesen hiányzanak), - ugyanakkor mikor a budapesti cím- és lakjegyzék már több mint öt és félszáz egyesületet mutat ki a fővárosban. 4 Bármelyik számot fogadjuk is el helyesnek, kétségtelen, hogy egyrészt Budapest egyesületi szempontból már csak a lehetséges lokális kapcsolatok legnagyobb számánál és legsokoldalúbb voltánál fogva is korunkra szükségképpen egész Magyarországon részint a legkiterjedtebb részint a legdifferenciáltabb képet mutatja -, másrészt s ugyancsak szükségszerűen Budapesten jön létre az országnak minden, a helyi kapcsolatokon túlnyúlva már országos szervezésre törekvő egyesülete. Ennek következtében a vidéken lassúbb és korlátozottabb fejlődés során kibontakozó egyesületi élet minden alakulása már budapesti modellt követhet -, az országos hatáskörű egyletekben pedig végül is ugyancsak szükségképpen budapesti illetőségű személyek kezébe kerül a vezető - és mindenképpen a döntő - szerep. De ezen túlmenően: a vidék egyesületi életében és ezen át társadalmi szervezkedésében - többnyire még nem is mindig tudatosan s nagyon is áttételesen - de mind az egyletek célkitűzésében, szervezésében, mind a megoldani kívánt akárcsak helyi de méginkább az országos problémák szemléletében is már a budapesti modell, vagy (országos egyletnél) a budapesti vezetőséget körülvevő fővárosi társadalom szempontjai érvényesülnek: hiszen bármely döntés, vagy elképzelés először ennek reagálásába ütközve döntően ennek befolyása alatt jön létre. Olyan tényezők ezek, melyek Budapest és az általa képviselt városodás súlyát és jelentőségét a polgári társadalom országos formálásában tovább fogják erősíteni. 37
