Tanulmányok Budapest Múltjából 24. (1991)

TANULMÁNYOK – STUDIEN - Vörös Károly: Három vázlat Budaoest társadalomtörténetéből a dualizmus korában = Drei Skizzen aus der Sozialgeschichte von Budapest zur Zeit des Dualismus 27-63

azonban nem tartotta vissza attól, hogy - egy egész réteg útjára jellemzően - dombóvári előnévvel később magyar nemességet ne szerezzen.) Ugyanakkor megkezdi működését a szabadkőművesség másik nagy ágazatának, a skót rítusnak képviseletében a hazatérő emigránsok által alapított Corvin Mátyás páholy, mely csakhamar ugyancsak kiépíti a maga országos szervezetét.

2 Az így alakult Nagy Oriens élére 1871-ben Joannovich György közoktatásügyi államtitkár kerül. A rítusok különbözősége a társadalmi bázis mélyebb eltéréseit sejteti. Valóban: a Corvin páholy, és a belőle később kiváló több skót rítusu páholy korszakunkban jórészt pesti érdekeltségű arisztokratákat (Csáky, Teleki, Vass grófot, Nyáry bárót), magas rangú állami hivatalnokokat és vezető értelmiségieket fog össze: akadémiai tagokat, egyetemi tanárokat, írókat, a Nemzeti Színház több vezető tagját, zeneművészeket, liberális politikusokat -, de idetartoznak Pest régi nagypolgárságának egyes elemei is, és a várospolitika olyan alakjai, mint Szentkirályi Mór pesti főpolgármester, vagy nagy ellenfele, Thaisz Elek, Pest korrupciója és önkényeskedése miatt később hírhedtté vált rendőrkapitánya -, itt találunk, érdekes módon, több hajóskapitányt is. A páholy anyagilag is jól áll: helyiségeit és templomát a Hungária Szállóban rendezi be évi 1100 frt. lakbérért. A páholy a francia Nagy Orienstől szerzi meg elismertetését, ellentétben a János-rendiek német kapcsolataival. A skót rítusú szervezet csakhamar kísérletet tett a János-rendi nagypáholyokkal való egyesülésre -, ám ez formailag a rítus különbségei, de valójában inkább a társadalmi bázis eltérése miatt is, még sokáig húzódik és korszakunkban, 1873-ig nem is történik meg. Mindössze abban állapodnak meg, hogy kölcsönösen tartózkodni fognak a polémiáktól és együttműködnek a szabadkőműves célok megvalósítása érdekében. A kialakuló szabadkőművesség kezdeti ellentétei ellenére is már ekkor nagyban hozzájárult Pest-Buda országos vezetőszerepének erősítéséhez: éppen a polgári fejlődésben leginkább érdekelt rétegek személyi kapcsolatainak a pesti központok körül szervezetten történő szorosabbra fűzésével. Ám ugyanekkor még úgy tűnik, hogy a kialakuló fővárosi burzsoáziának, illetve egyáltalán a hazai kapitalizmus társadalmi bázisának egyes rétegei között a szorosabb társadalmi kapcsolatok kialakítása korszakunkban még a szabadkőművességben is csak lassan és akadozva indul meg. Olyan probléma ez, melynek megoldása még a várostörténet következő korszakában sem fog maradéktalanul sikerülni. 1873-1896 A szabadkőműves szervezkedés vonatkozásában a korszak - szoros összhangban a polgárosodás a gazdaság 1873 utáni hosszas válságperiódusának ellenére, ha lassan is, de erősödő és gyorsuló kibontakozásával és a társadalom szerkezetének ennek nyomán bontakozó differenciálódásával - egyrészt a két, eddig legalábbis versenyző irányzat összeolvadását, másrészt új budapesti páholyok megalakulását, végül pedig a páholyok határozottabb eszmei irányának kialakulását hozta magával. Mindez Budapest vezető szerepének további megerősödését is jelentette az egész mozgalmon belül.

3 Az egyesülésre, melyet a skót rítus szervezetei - mint emlékezhetünk - már a 29