Tanulmányok Budapest Múltjából 24. (1991)

TANULMÁNYOK – STUDIEN - Vörös Károly: Három vázlat Budaoest társadalomtörténetéből a dualizmus korában = Drei Skizzen aus der Sozialgeschichte von Budapest zur Zeit des Dualismus 27-63

Ismerve Pest-Budának a magyarországi nemzeti piac szervezésében, és magán a piacon belül gazdaságilag, társadalmilag, kulturálisan, politikailag egyaránt betöltött és rohamosan növekvő jelentőségét, nem lehet meglepő, ha e kísérletnek első lépései az abszolutizmusnak az 50-es évek végével meginduló fellazulásával kezdődve, Pest-Buda - 1872-től hivatalosan is Budapest - központtal fognak megindulni. 1849-1873. A társadalom mély választóvonalait és a polgárosodás igenlésén belül is eltérő törekvéseit még a polgári fejlődésben érdekelt különféle társadalmi rétegeket s ekkor még a tiszta liberális ideológia égisze alatt egyesíteni kívánó szabadkőművesség pesti szervezkedésének kezdeti szakaszában is igen jellegzetesen figyelhetjük meg. Persze ezeknek az új alakulásoknak már semmi közvetlen vagy közvetett kapcsolatuk nincs a 18. századvégi és a ferenci reakció által felszámolt magyarországi szabadkőművességhez. A kezdeményezés most részint a 60-as évek elején hazatérő 48-as emigránsoktól indul ki, akik még külföldön lettek a szervezet tagjaivá -, részint (jellemző módon) ismét az arisztokrácia már régóta erős pesti kapcsolatú csoportjától. Az abszolutizmus fellazulásakor, 1861-ben, Károlyi Ede gróf (egyik nagy pártolója a Széchenyi Ödön által tervezett Kereskedelmi és Iparegyletnek, majd elnöke a Hungária Szálló Rt.-nek, feleségével pedig később a pesti jótékonycélú mozgalmakban fogunk találkozni) azonnal páholyt igyekszik alapítani Pesten Szent István neve alatt -, együttműködve Lewis Lajossal, a pesti egyetem hamburgi születésű angol nyelvtanárával. A páholy 27 tagja között két Csáky, egy Teleki és egy Esterházy grófot találunk, egy báró Vay-t, Almássyt és egyetemi tanárokat. A hamburgi páholy- melyhez nyilván Lewis kapcsolataira számítva fordultak - azonban nem adja ki az alapítóokmányt: részint a hatóságok formális engedélyének hiánya, másrészt a páholy hangsúlyozott magyarnyelvűsége miatt -, ám lehet, hogy a háttérben a grófi alapítókkal szembeni polgári bizalmatlanság is állt. A páholy így csak rövid ideig dolgozott, el nem is ismerten. 1863-ban azonban Lewis ismét kísérletezett, de ezúttal a Helytartótanács utasította el. így már csak 1868-ban sikerült megalapítania a magyar János-rendi szabadkőművesség anyapáholyává vált, német nyelvű Einigkeit im Vaterlande, Egyesség a hazában c. páholyát.

1

1868 októberében azonban már a kormány engedélye is megvan; a páholy élére az 1866-ban emigrációból hazatért Pulszky Ferenc kerül, s utána néhány hónap alatt megalakulnak a többi páholyok is Pesten és a vidék nagy kereskedő és iparos városaiban is. 1870-ben már Nagypáhollyá egyesülnek Pulszky Ferenc nagymestersége alatt: ezáltal a magyar szabadkőművességnek formálisan is Pest válik fővárosává. A János-rendi páholyok társadalmi bázisában úgy látszik a helyi kereskedő középburzsoázia és a szabadfoglalkozású liberális értelmiség játssza a főszerepet: igen jellegzetes törekvésük a pedagógusok beszervezésére is. Ez a bázis magyarázza részint a mozgalom kezdeti erős németnyelvűségét, részint erősödő antiklerikalizmusát is; - de az a Schulhof Géza, aki az Általános Munkásegylet ügyészi teendőit vállalta és a hűtlenségi per vádlottjait is védte, szintén a János-rendi szabadkőművességhez tartozott. (Ami 28