Tanulmányok Budapest Múltjából 24. (1991)

TANULMÁNYOK – STUDIEN - Vörös Károly: Három vázlat Budaoest társadalomtörténetéből a dualizmus korában = Drei Skizzen aus der Sozialgeschichte von Budapest zur Zeit des Dualismus 27-63

VÖRÖS KÁROLY HÁROM VÁZLAT BUDAPEST TÁRSADALOMTÖRTÉNETÉBŐL A DUALIZMUS KORÁBAN.* 1. A SZABADKŐMŰVESSÉG A polgári forradalom a törvény előtti egyenlőség kimondásával, és az erre épülő intézményrendszer már az abszolutizmus alatt megkezdődő kialakításával legalábbis elvileg megnyitotta az utat a társadalom részint még a feudalizmus talaján létrejött, részint már a kapitalista fejlődés gyorsulva differenciáló bontakozása során kialakult egyes osztályainak, rétegeinek, csoportjainak kölcsönösen meginduló közeledéséhez, ezen át immár egy egészében polgári társadalmi struktúra kialakításához. Valójában e folyamat a várhatónál lassabban és sokáig tökéletlenebbül is ment végbe: elsősorban a feudalizmus realitásukat már elvesztett, kiürült kategóriái bizonyultak merevebbnek, de ellenállóképesebbnek, és így tartósabbaknak is -, ugyanakkor a struktúra polgári (nemcsak közép- de nagypolgári) elemei is, bár a korszakon át végig erősödnek, alapjukban gyengéknek bizonyultak ahhoz, hogy eredményesen behatoljanak és szervesen beépüljenek a hajdani nemesi és kivált főnemesi rétegek soraiba, új, egységes, a polgári társadalom törvényei szerint létrejött feltételeknek megfelelő uralkodó osztály és középrétegek kialakulását segítve elő. A társadalom struktúrájának kettősségéből adódó nehézségek azonban nem voltak egykönnyen leküzdhetők. Persze, bizonyos kezdemények, kísérletek minden, a polgárosodás minél gyorsabb és teljesebb kibontakozásában érdekelt társadalmi réteg, csoport szervezett összefogására már korán megindultak, mégpedig a szabadkőművesség ekkor már világszerte teljesen kifejlett szervezetének keretében. E tevékenység azonban végig csak lassan bontakozhatott ki, hiszen az így, ennek során kialakítandó szervezet újfajta, a liberális demokratizmustól a polgári radikalizmusig terjedő rétegvonalaival szinte merőlegesen kellett, hogy átvágja a társadalmi struktúra hagyományosan kialakult és, mint láttuk, szívósan meg is maradt választóvonalait épp úgy, mint az általunk meghatározott, a tradicionális politikai pártalakulásokban kifejeződő (és mint ilyenek egyre inkább divatjamúlttá váló és talajt vesztő) politikai magatartások frontjait. Egyfajta minőségileg is más rétegződés ez, még akkor is, ha az összefogás gyakorlatilag kizárta is a szervezet kereteiből a munkásságot vagy a parasztságot, és alapjukban véve társadalmilag megállt az értelmiség és általában a polgári középrétegek határainál. * Az itt közölt három vázlat Budapest története IV., Budapest dualizmus-kori történétét tárgyaló kötete (Bp., 1978.) számára készült, - a terjedelem korlátai folytán azonban ott közlésre végül is nem kerülhetett. A szövegek ilyen eredeti rendeltetése teszi őket vázlatszerűvé: ilyenként azonban beilleszthetők a megjelent szövegbe, egyszersmind léptékük azonossága folytán összehasonlíthatóan is a városfejlődés ott bemutatott egyéb elemeivel. - Mindhárom tanulmány közös rövidítésjegyzéke a 314. oldalon található. 27