Tanulmányok Budapest Múltjából 24. (1991)

TANULMÁNYOK – STUDIEN - Gyalay Mihály - Szekeres József: A Szent Margitsziget Gyógyfürdő Részvénytársaság története = Geschichte der Heilbad-Aktiengesellschaft Sankt-Margarethen Insel 115-172

BSzKRt és a hozzá tartozó közúti vasutak igazgatóságának elnöki székét és a vele járó magas díjazásokat kapta meg. További tagok: Hültl Dezső egyetemi tanár, dr. Keblovszky Lajos jogász (Tisza István volt titkára), az ÉGISz és a Sziget Rt. volt igazgatósági és az IBUSz Rt. aktív igazgatósági tagja, ny. miniszteri tanácsos; Krámer-Kászonyi Károly közgazdász, a Keresztény Nemzeti Párt volt elnöke, az FKT tagja; dr. Kovácsy Dénes ügyvéd; dr. Metzler Jenő, a MOKTÁR vezérigazgatója; Petrovácz Gyula építész, országgyűlési képviselő, a Keresztény Gazdasági Párt vezető exponense; Peyer Károly ny. belügyminiszter, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt jobboldali beállítottságú vezetője, s névlegesen még Wild Károly, aki ezt követően eltűnik a sziget történetéből. Szerepelnek még a felügyelő bizottságban Zubriczky József min. tanácsos, az FKT elnökségének vezetője, Sólyom Aladár számvevőségi min. tanácsos, az FKT számvevőségének vezetője, Solti Ferenc belügyniinisztériumi tisztviselő, Molitorisz Gyula Margitszigeti felügyelő, pénzügyminisztériumi számvevőségi tanácsos.

83 A sziget történetének egyik legeredménytelenebbnek tűnő éve, 1933 sem hozott javulást. A beruházások is szüneteltek. A legtöbb objektum bérlők kezére került, hogy legalább a szükséges karbantartásokat eszközölhessék. Egyedül a park fenntartására tudtak pénzt fordítani. Az igazgatósági jelentés szerint, amelyet Keblovszky ügyvezető igazgatóként ismertetett: „A bevételek elmaradása ellenére olyan kiadások vannak, amelyek feltétlenül és minden körülmény ellenére eszközlendők" - újak, s itt minden bizonnyal mammutjárandóságaik folyamatos fenntartására gondoltak. Majd így folytatták: „Haszontalan tehát minden, a kiadások további csökkentésére irányuló törekvés, mert bizonyos adott kiadási kerettel szemben további megtakarítás semmi körülmények között el nem érhető".

84 Szépen hangzó, de hazug megállapítás, amire legjobb példa a Közérdekeltségek Felügyelő Hatóságának 1934-es vizsgálatát követően elért jelentős megtakarítás. De erről később, hiszen egyelőre Rakovszky őexcellenciája és éhes siserehada, bizalmas titkárnője uralkodtak a szigeten. 1934-ben a gazdasági világválság gyilkos szorítása némileg enyhült. Magyarországon a válság mérséklődésének első jelei már 1933-ban megmutatkoztak a kedvezőbb terméses exportlehetőségek, valamint, a válság nyomán hozott gazdaságpolitikai intézkedések következtében. A mélypont tehát 1932-ben volt, de mint a szigetforgalmi adatokból kitűnt, a fővárosban a válság következményei súlyosabbak, negatív kihatásai továbbhatóak voltak, mint országos viszonylatban ez történt.

85 A Margitsziget Rt. bevételei ebben az évben mintegy harmadmillió pengővel haladták meg az 1933. évi szintet s így a Rakovszky-féle vezetőség túlélési-átmentési lehetőségei némileg kedvezőbbekké váltak. A Bethlen, majd Károlyi kormányok bukását követően hatalomra került Gömböskormányzat kifelé egy sor purifikációs jellegű intézkedést hozott, amelyek célja tömegbázis megszerzése volt. Intézkedéseik alól a Margitsziget Rt. mint közérdekeltségű vállalat sem vonhatta ki magát. Gömbös és szószólói a közélet megtisztításáról beszéltek, de valójában arról volt szó, hogy a válság következtében politikailag-gazdaságilag meggyengült ellenforradalmi rendszert némileg elfogadhatóbbá tegyék a tömegek előtt, s pénzt biztosítsanak az államapparátus fenntartására és működésének folyamatossá tételére. E politikai vonalvezetésbe kétségen kívül beletartozott a Bethlen-rendszer legszemérmetlenebb panamázóinak és álláshalmozóinak eltávolítása is. Gömbösek első lépésként a közületi tulajdonban lévő vállalatoknál, üzemeknél akarták keresztülvinni \ 147