Tanulmányok Budapest Múltjából 23. (1991)

TANULMÁNYOK – STUDIEN - Gál Éva: Buda környéke a töröktől való visszafoglalás idején = Die Umgebung von Buda (Ofen) zur Zeit der Rückeroberung von den Türken 77-99

hanem olykor még a települések fennállását illetően is. Nem egy település, amelynek létezéséről más forrás hírt adott, kimaradt a különféle összeírásokból. Mindezt figyelembe kell venni, amikor a források alapján áttekitjük e terület települési képét a hódoltság utolsó szakaszában és a Buda visszavívását követő első években. Települések Buda környékén a török időkben Az Árpád-korban Buda körül kialakult viszonylag sűrű településhálózat különböző okok folytán már a 14-15. században megritkult. A pusztásodási folyamat azonban nem jelentett minden esetben pusztulást: egyes települések azért szűntek meg, mert lakóik a városba költöztek, területüket pedig a budaiak szőlői foglalták el.

3 A lakatlanná vált falvak neve még igen sokáig élt, pusztafalu- vagy később dűlőnévként. Buda török kézre jutása után az első török adóösszeírás erről a területről 1546-ból maradt fenn.

4 Az ekkor pusztaként felvett falvak nagy része az előző évek hadműveletei folytán néptelenedett el, egy részük azonban már korábban is lakatlan volt. Az 1546-os defter Buda környékén

5 23 lakott helységet sorolt fel. Ezek: Óbuda, Pomáz, Szentendre, Várad (Tahi és Dunabogdány között, a Duna jobb partján), Bogdány (a mai Dunabogdány), Visegrád, Tótfalu (a mai Tahitótfalunak a Szentendrei-szigeten lévő része; a Duna jobb partján lévő Tahi ekkor és még sokáig puszta volt), Torda (a Szentendrei-sziget északkeleti partján, Váccal szemközt), Vácrév (Tordától délre, nagyjából a mai Pokolcsárda környékén), Pócsmegyer, Monostor (a mai Szigetmonostor), Bolgárfalu (Monostortól délre, a Szentendrei-sziget déli, elkeskenyedő részén), Hidegkút (a mai Pesthidegkút), Budakeszi, Tmnye, Tök, Zsámbék, Bio, Budaörs, Tétény (a mai Nagytétény), Érd, Sóskút, Százhalom. 1559-ben a fentieken kívül lakott volt mégBékásmegyer és Csík (Budaörstől nyugatra), amelyeket 1546-ban még pusztaként vettek fel. Ezzel szemben az 1546-ban lakott falvak közül másfél évtizeddel később Pomázt, Váradot, Visegrádot, Hidegkútot ésBiát az összeírok üresen találták: korábbi lakóik meghaltak, más falvakba költöztek, vagy egyszerűen hír nélkül megszöktek.

6 Perbál 1546-ban sem pusztaként, sem faluként nem szerepelt a defterben. 1559-ben azonban az összeírok falunak nevezték, megállapítva, hogy lakosai (akiket név szerint is felsoroltak) időközben valamennyien máshová (Tökre, Óbudára, Budakeszire, Tabajdra vagy ismeretlen helyre) költöztek. Eszerint tehát a 16. század derekán egy ideig Perbál is a lakott helyek közé tartozott, 1559-től kezdve azonban minden összeírás szerint már csak puszta volt.

7 Három évvel később, 1562-ben Várad lakosai előkerültek, Tinnye megmaradt három lakója viszont átköltözött Tökre. így a lakott települések száma Buda környékén az 1546. évi 23-ról 20-ra csökkent.

8 A következő, 1580-ból fennmaradt török adóösszeírásból azonban kiderül, hogy 1562-höz képest újabb települések néptelenedtek el. Az 1562-ben még lakott helységek közül 1580-tól kezdve már mindvégig pusztaként szerepelt Bolgárfalu, Várad és Csík.

9 Pusztulásuk valószínűleg 1566-ban következett be, amikor tatár hordák dúltak Buda környékén. A komáromi váruradalom 1575-1579. évi számadásaiból kitűnik, hogy 156678