Tanulmányok Budapest Múltjából 23. (1991)
KÖZLEMÉNYEK – MITTEILUNGEN - Nagy Emese: Az 1987. évi Zsigmond évforduló eseményei és tudományos jelentősége = Ereignisse und wissenschaftliche Bedeutung des Sigismund-Jubiläums 1987 303-334
s 1402-1434 között nádorának mindvégig legfontosabb vára maradt, így erődítéseinek megújítása és átépítése is a tulajdonos magas reprezentációs igényeinek megfelelően történt. Az itt végzett régészeti kutatások tisztázták a vár Zsigmond-kori alaprajzát; kiképzésének gazdagságáról az előkerült faragványok tanúskodnak. A szerző a periodizált alaprajz mellett közli a 15. századi vár képének elméleti rekonstrukcióját is. A Katalógus I. kötetének következő nagy fejezetében „Kutatások" címszó alatt három tanulmány található. Kerny Terézia Szent László Zsigmond-kori kultuszát vizsgálva 40 megállapítja, hogy a szent király tisztelete Zsigmond életében kiemelkedő szerepet töltött be. Váradnak szóló adományai, jelentős eseményeknek Váradon való megpecsételése, saját temetkezési helyéül választása, s a külföldön Zsigmond személyével összefüggésbe hozható Szent László ábrázolások egyaránt ezt tanúsítják. Az országos méretűvé szélesedő Szent László kultusz új, a korábbitól eltérő színezetet nyer: a Maiestas típusú, ideális uralkodó ábrázolások helyett a lovag, katona Szent László alakja kerül előtérbe. A szerző úgy véli, ebből a szempontból újra kell vizsgálni a Szent László kultusz magyarországi emlékeit, s főként a királyszentet ábrázoló freskósorozatokat. A következő két tanulmány célja, hogy két különböző tudományág szempontjából vegye szemügyre a Zsigmond koráról régebben alkotott véleményeket, s vázolja az újabb kutatások eredményein alapuló, friss következtetéseket. Nagy Emese az utóbbi évtizedek régészeti-műemléki kutatásai során felszínre hozott ismereteket veti össze 41 Horváth Henrik ötven évvel ezelőtt megjelent Zsigmond-monográfiájának következtetéseivel, s az anyagot négy fő csoportra osztva (palota- és várépítészet, városok, egyházi emlékek és leletek) foglalja össze az azóta elért legfontosabb kutatási eredményeket. Kísérletet tesz arra, hogy az új anyag ismeretében bepillantást nyújtson azokba az- elsősorban építészeti - törekvésekbe, melyek a korábbi időszakokkal szemben Zsigmond korát jellemezték. Marosi Ernő Zsigmond korának a magyar művészettörténet írásban bekövetkezett változásait vizsgálja 42 , nem titkolva, hogy Zsigmond személyének korábbi, negatív értékelése kihatott kora művészetének megítélésére is. Ezen a kedvezőtlen beállításon csak a nemzetközi művészettörténeti szakirodalom nézőpontjainak megváltozása hozott új eredményeket. Huizinga nyomán a régiók és iskolák elkülönült vizsgálata helyett egy egységesebb szemléletű Európa-kép kialakítása lépett előtérbe. Ez tette lehetővé az „internacionális gótika" fogalmának felismerését és bevezetését, és járult hozzá ahhoz, hogy Zsigmond korábban gyökértelennek, kozmopolitának tartott udvari kultúráját, s annak magyarországi hatásait átértékeljék, s az az őt megillető helyre kerülhessen. Marosi E. ennek a nézőpontváltozásnak a szemszögéből értékeli a művészettörténeti szakirodalom korábbi eredményeit, s mondja el véleményét - az új kutatási eredmények ismeretében - a Zsigmond-kori művészet magyarországi és európai helyzetéről. A katalógus I. kötetének tanulmánysorozatát tulajdonképpen Marosi E. cikke zárja, de ez nem jelenti egyben magának a kötetnek a lezárását is. A „Függelék"-ben ugyanis Engel Pál Zsigmond báróinak rövid életrajzait, s néhány család leszármazási táblázatát adja közre 43 . A kötetet a tanulmányokat kísérő illusztrációk képes táblái zárják. A katalógus II. kötete - a szó szoros értelmében vett katalógus - műfaji csoportosí314
