Tanulmányok Budapest Múltjából 23. (1991)
KÖZLEMÉNYEK – MITTEILUNGEN - Nagy Emese: Az 1987. évi Zsigmond évforduló eseményei és tudományos jelentősége = Ereignisse und wissenschaftliche Bedeutung des Sigismund-Jubiläums 1987 303-334
tásban gyűjtötte össze a korszak legjelentősebb emlékeit, tárgyait, dokumentumait, függetlenül attól, hogy azok eredetiben, másolatban, vagy esetleg csak fotóban, rajzban voltak jelen a kiállításon, vagy esetleg bemutatásuk teljesen elmaradt. A szerkesztés egyik legfontosabb alapelve volt ugyanis a teljességre való törekvés, azaz, hogy a katalógus úgy adjon átfogó képet a korszak legjelentősebb emlékeiről, hogy az, a kiállítástól függetlenül, annak bezárása után is teljes értékűen használható legyen. A katalógus leírásaiból általában nem is tűnik ki, hogy a szóban forgó tárgyat eredetiben, vagy csak valamilyen más, szükségmegoldásban sikerült kiállítanunk. A katalógus összeállításakor nem is mindég lehetett tudni, hogy - főként a külföldi anyag esetében - a kért kölcsönzést a tulajdonosok engedélyezik-e. A II. kötet három fő fejezeten belül csoportosította anyagát. A tárgycsoportok előtt kisebb összefoglalások, tanulmányok ismertették a kisebb-nagyobb együttesekre vonatkozó tudnivalókat, kutatási eredményeket. A három fő fejezetből az első „Zsigmondnak és udvarának emlékei"-\ foglalja össze, ide összpontosultak az uralkodói pecsétek, a Zsigmond-ikonográfia anyaga, a Sárkányrend emlékei, s a könyvek, melyek Zsigmond környezetében voltak, vagy lehettek. A második fő fejezet Prága kultúráját mutatja Zsigmond királysága idején. A cseh főváros művészeti hatásai ugyanis lépten-nyomon mutatkoznak a magyarországi művészet különböző ágaiban. A „Magyarország kultúrája Zsigmond korában" címet viselő harmadik - legbőségesebb - fejezet öleli fel a korszak hazai építészeti, szobrászati, festészeti emlékeit; miniatúra és ornamentális rajz címszó alatt felsorakoztatja a nem királyi kódexeket, a címeres leveleket és egyéb, festett okleveleket. Bemutatja a korszak ötvösségét, majd művességek és tárgykultúra címen a kályhacsempéket, s a korszak jellemző, zömmel ásatások során felszínre került kerámiáit és egyéb leleteit. Végül a diplomatika képviselői: pecsétek, oklevelek zárják az emlékek sorát. A kötet helyenként rajzokkal illusztrált szövegét mindkét kötet részletes német nyelvű tartalmi kivonata követi, majd a kötet végén képtáblák sora mutatja a műtárgyak és dokumentumok java részének fényképeit. A tudományos katalógus két kötete minden teljességre való törekvése mellett sem térhetett ki a Zsigmond-kor összes kérdéseire, amint erre már a katalógus előszava is utalt 44 , de ennek objektív okai is vannak. Az önálló tanulmányok és a tárgycsoportokhoz fűzött értékelések jól tükrözik, hogy melyik kérdéskör milyen mértékben kutatott napjainkban. Az eredményeket és hiányokat mérlegre téve azonban bízvást elmondhatjuk, hogy az előttünk álló két kötetben összefoglalt régi és új kutatási eredmények együttesen eddig messze nem ismert, változatos és új képet rajzolnak elénk Zsigmondról és koráról. »** A kiállítás nyitvatartása idején, 1987. július 8-11. között a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete, a Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Kutatócsoportja, a Ruhr-Universität Bochum Történettudományi fakultása és a Budapesti Történeti Múzeum közös rendezésében „Sigismundus rex et imperátor" címmel nemzetközi tudományos ülésszak is foglalkozott a Zsigmond-kor problematiká315
