Tanulmányok Budapest Múltjából 23. (1991)

KÖZLEMÉNYEK – MITTEILUNGEN - Nagy Emese: Az 1987. évi Zsigmond évforduló eseményei és tudományos jelentősége = Ereignisse und wissenschaftliche Bedeutung des Sigismund-Jubiläums 1987 303-334

NAGY EMESE AZ 1987. ÉVI ZSIGMOND ÉVFORDULÓ ESEMÉNYEI ÉS TUDOMÁNYOS JELENTŐSÉGE A különböző személyekhez, vagy történeti eseményekhez fűződő évfordulók, s a hozzájuk kapcsolódó megemlékezések mindig jó lehetőséget nyújtanak a szóbanforgó személy, korszak, esemény alaposabb megismerésére. Az alkalomszerűen megrendezett kiállítások, tudományos ülésszakok, publikációk összpontosítva gyűjtik össze a kérdéskörre vonatkozó addigi ismereteket, ösztönzik az újabb kutatásokat, s az így egy csokorba gyűjtött ismeretanyag gyakran nyújt lehetőséget korábbi vélemények módosítására, átértékelésére is. Ilyen hasznos, és sok új tudományos eredményt hozó jubileumot ünnepeltünk 1987-ben: Luxemburgi Zsigmond (1387-1437) magyar királlyá koronázásának 600., halálának 550. évfordulóját. A korábbi hazai történeti szakirodalom Zsigmond király szerepét és működését általában negatív módon értékelte. A magyarok idegennek, magyarüldözőnek, kozmopolitának, megbízhatatlannak, pazarlónak tartották, akinek magyarországi uralkodása nem hozott sok jót az országnak.

1 Külföldön, s főként a cseheknél sem alakult ki jobb vélemény róla.

2 A hazai történettudományban Mályusz Elemér kutatásai és nagy monográfiája

3 nyomán bontakoztak ki Zsigmond uralkodásának pozitív vonásai, s bizonyosodott be szereplését a korábbiaktól eltérő, egyetemesebb nézőpontból vizsgálva - politikájának hazai, közép-európai, sőt, európai jelentősége. A Zsigmond uralkodása alatti időszak magyarországi művészetének értékelése sem állt jobban az előbbieknél. A gótika korábbi, klasszikus periódusa és Mátyás-korának művészeti felvirágzása között átmeneti, hanyatló periódusként tartották számon.

4 Igaz, hogy Horváth Henrik már az ötven évvel korábbi Zsigmond évforduló alkalmával, 1937-ben kísérletet tett arra, hogy új, kedvezőbb képet fessen Zsigmond korának kultúrtörténetéről, művészetéről,

5 de az akkor rendelkezésére álló, a jelenleginél jóval kevesebb anyag korlátozta törekvéseit. Az 1937 óta eltelt ötven év alatt végzett régészeti és művészettörténeti kutatások eredményei

6 óriási előrelépést tettek lehetővé a Horváth Henriktől megkezdett úton. Ez tűnik ki a MTA Művészettörténeti Kutatócsoportja által hosszú időn át előkészített, s ugyancsak a jubileum évében megjelent nagyarányú művészettörténeti összefoglalásból.

7 E kötetben a szerzők hangsúlyozzák, hogy a 14-15. század fordulójának, s főként a 15. század első évtizedeinek hazai művészete az újabb szakirodalomban „internacionális gótikádnak nevezett európai művészeti irányzatnak szerves, és magas színvonalon művelt része volt. A „Zsigmond és kora a művészetben 1387-1437" c. jubileumi kiállításon

8 és a hozzá kapcsolódó „Művészet Zsigmond király korában 1387-1437" c. tudo303