Tanulmányok Budapest Múltjából 23. (1991)

KÖZLEMÉNYEK – MITTEILUNGEN - Nagy Emese: Az 1987. évi Zsigmond évforduló eseményei és tudományos jelentősége = Ereignisse und wissenschaftliche Bedeutung des Sigismund-Jubiläums 1987 303-334

mányos katalógusban

9 felsorakoztatott tárgyak, dokumentumok, és nem utolsó sorban tanulmányok még tovább erősítették azt a felfogást, hogy Zsigmond korában, s főként hatalma kiteljesedésével párhuzamosan a magyarországi kultúra az európai fejlődés élvonalában járt. A kiállítás bemutatására 1987. május 29-november 8. között került sor a Budapesti Történeti Múzeumban, a MTA Művészettörténeti Kutatócsoportja és a Budapesti Történeti Múzeum közös rendezésében. A törzskiállításhoz további kiegészítő részek is kapcsolódtak a múzeumhoz tartozó középkori romterületen. A kiállítás helyének kiválasztása nem volt véletlen.

10 A Budapesti Történeti Múzeum a középkori királyi palota helyén és maradványai fölött székel. Ez a palota Zsigmond működésének jelentős színtere volt a kezdetektől hatalmának kiteljesedéséig, s virágzásának jelentős időszakában. S bár uralkodása alatt sokat tartózkodott távol Budától, s élete vége felé a német királyi - német-római császári tevékenységéhez közelebb álló Pozsony kiépítésén fáradozott, még ekkor sem szakadt el teljesen Budától (1436-ban pl. a bázeli zsinatot Budára akarta áttelepíteni). Buda egy időszakban nemcsak Magyarország, de Zsigmond nagykiterjedésű birodalma székhelyének is volt tekinthető. A Zsigmond-kori budavári erődítések nagy része, többé-kevésbé megújítva, ma is áll, s a feltárások után helyreállított palotamaradványok nagyobb részben ugyancsak az ő építkezéseit mutatják a mai látogatónak. Ezek után magától értetődőnek tűnt, hogy a jubileumi kiállítás ott kapjon helyet, ahol évszázadokkal korábban a Zsigmondhoz fűződő események jelentős hányada zajlott, s ahol - szemben más kiállításokkal, melyeken az építészetet csak fényképes dokumentumokkal, vagy kiragadott kőfaragványokkal lehetett illusztrálni - ha töredékesen is, de ízelítőt kaphatott a látogató a korszak építészetének helyszíni maradványaiból is. Maga az elsősorban Marosi Ernő koncepciója alapján megrendezett jubileumi kiállítás

11 a múzeum három földszinti szárnyában volt látható. A Zsigmond király személyiségét és kora történetét, kultúráját érzékeltető, művészi értékeik mellett gazdag kortörténeti információkat hordozó műtárgyakat és egyéb dokumentumokat a rendező intézmények saját anyagán túl jelentős mennyiségű kölcsönanyag egészítette ki. Igen sok tárgy és dokumentum érkezett hazai gyűjteményekből: múzeumokból, könyvtárakból, levéltárakból. Ami pedig a külföldet illeti: azt mondhatjuk, hogy a hazánkban megrendezett történeti jellegű kiállítások között évtizedek óta talán épp ez a kiállítás mutatta be a legtöbb olyan nagyjelentőségű tárgyat, melyeket különféle külföldi gyűjteményekből kölcsönöztek,

12 s melyeket hazánk közönsége itthon soha nem láthatott. Teljességről természetesen így sem beszélhetünk. Nélkülöznünk kellett az eredetibenjellegüknél fogva ki nem állítható emlékeket: el nem mozdítható épületeket, falfestményeket, súlyos sírköveket. Ezek egy részét tervrajzok, másolatok, diák helyettesítették. De a mozdítható tárgyak egy része sem volt kiállítható, mivel a tárgyak szállításának esetleges veszélyei, sérülékenységük, nagy értékük, vagy egyéb okok miatt tulajdonosaik nem járultak hozzá kölcsönzésükhöz. Néhány esetben pedig maguk a rendezők léptek vissza a kölcsönzéstől a kiállítás költségkereteibe be nem illeszthető, horribilis biztosítási összegek miatt. A kiállításon bemutatott anyag csoportosításának fő, kronológiai alapelvét Zsigmond itineráriuma, azaz az utazásairól, tartózkodási helyeiről összeállított térképsoro304