Tanulmányok Budapest Múltjából 23. (1991)

TANULMÁNYOK – STUDIEN - Gerelyes Ibolya: Török leletegyüttesek a budavári palotából, 1972-1981 = Türkische Fundkomplexe aus dem Burgpalast von Buda, 1972-1981 21-75

került elő. A tőle délre lévő 75/14 gödör 3 méter mély volt, s kizárólag török kori anyagot rejtett.

9 A fent említett négyzet-alaprajzú épület nyugati bejárata előtt tárták fel a sziklába vágott, „szögletes" 78/4. gödröt

10 (1. kép 4). Török leletegységként kezelem a 75/19 jelzésű anyagcsoportot is, annak ellenére, hogy az ásatási naplókban ilyen lelőhelyszámú gödröt nem találtam (1. kép 5). Ezen együttes előkerülési helyét Zolnay László a négyzet-alaprajzú épület nyugati falára teszi, s megjegyzi, hogy a „nagyméretű épület nyugati oldalán a kőfalat helyenként téglával is kipótolták és a betöltés felső rétegeiben török kori kerámia is akadt".

11 Ehhez az anyaghoz feltűnően nagyszámú érem kapcsolódik: 4 darab török ezüstpénz, egyik közülük III. Mehmed egyiptomi veretésű ezüst akcséja (1595-1603), valamint egy 1603-as évszámú, Rudolf (1576-1608) uralkodásához köthető érem.

12 A bejárathoz vezető út nyugati oldalán több, egymás mellett sorakozó középkori ház pincéjét tárták fel. Zolnay László megfigyelései szerint e házsort a 15. század első felében, az északi kortina építése idején iktatták ki.

13 A térség a „török korban újból benépesült... A törökök fabódéi, fészerei, félfödémes épületei nagy, másodlagos felhasználású faragott kövekre támaszkodtak. A 77/6 és 77/7 jelzetű ház felett az útra, vagyis keletre néző homlokzattal a törökök is - rossz falminőségű - kőépületet emeltek."

14 Az út nyugati oldalán tehát a török korban kis házsor húzódott. A területen 3 török kori gödör anyagát sikerült egyértelműen különválasztani. Az elsőt a 77/6 jelzésű ház (1. kép 7) belsejében tárták fel. Az épület északi oldalához csatlakozott, alja elérte a sziklafelszínt.

15 A második gödör a házsortól keletre került elő. Jelzése: 77/8 (1. kép 8). Mélysége 3,4 méter volt, mélyen belevágták a sziklafelszínbe.

16 Betöltéséből II. Mátyás (16081619) dénárjai kerültek elő. A harmadik gödröt ez utóbbi közvetlen szomszédságában bontották ki. Jelzése: 78/5 (1. kép 9).

17 Az itt feltárt török kori házak valamelyikében állhatott az a kályha, melynek darabjai két különböző lelőhelyről kerültek elő, 75/9 és 77/1 jelzéssel. (1. kép 10,11). A típus, melyet képviselnek, a magyarországi török leletanyagban eddig ismeretlen volt, ez indokolta, hogy bár nem zárt gödör anyagából származnak, mégis közlésre kerültek. Előkerülési helyükről az ásatási napló pontos leírást nem tartalmaz.

18 A területen azonban több pénzérmet is találtak, s helyüket pontosan rögzítették. Eszerint itt egy erősen átégett gerendákat tartalmazó réteget tártak fel. E fölött húzódott az ún. török kerámiás réteg, melyben 1617-es évszámú II. Mátyás dénár mellett két másik, meghatározhatatlan pénzérem került elő. II. Az ásatások másik fő helyszíne a budavári palota északi külső udvara, illetve annak nyugati oldala, a Hunyadi udvar volt. A feltárások déli határát a szárazárok, valamint annak kaputornya jelentette.

19 Az északi külső udvar, vagy előudvar a török korban - a középső várral ellentétben, mely főként a polgári lakosság.városrésze volt - a katonaság fennhatósága alá tartozott: a katonai épületek, kincstári raktárak számára volt fenntartva.

20 Evlia Cselebi szerint a „Tophane mejdani" Tüzérség vagy Arzenál tér nevet viselte, mivel itt voltak az ágyú- és golyóraktárak, valamint az ágyúöntő műhelyek.

21 Ezt támasztja alá Marsigli hadmérnök Buda visszafoglalása után készült térképe is, melyen a tér sarkába bejelöli az ágyúszertárat.

22 A térségben felállított ágyúkról, s az itt felhalmozott lőszerekről beszélnek a hódoltság idején itt járó nyugat-európai utazók is.

23 Az előudvar területén zajló minden22