Tanulmányok Budapest Múltjából 23. (1991)

TANULMÁNYOK – STUDIEN - Gerelyes Ibolya: Török leletegyüttesek a budavári palotából, 1972-1981 = Türkische Fundkomplexe aus dem Burgpalast von Buda, 1972-1981 21-75

napi életről az 1663-ban itt járt Heinrich Ottendorf tudósít, aki szerint a teret ekkor török kézművesek népesítik be.

24 Az udvar térségében egyetlen nagyobb török építményről tudunk, az un. „Sziavus aga által épített új, magas bástyáról", mely az 1684. évi ostrom után készült. E bástya szerepel a Rabatta-féle felmérésen is, ahol szintén a „Cavallier" nevet viseli.

25 Gerevich László az épület kisebb részletét tárta fel.

26 Még meglévő maradványait, „DNy-i sarkát és Ny-i homlokzatának alapfalait" 1972-73-ban véglegesen elbontották.

27 Zolnay László megfigyelései szerint az előudvarban feltárt török kori gödrök „nagyjából" e bástya körül helyezkedtek el, és így koruk a 17. század legvégére helyezhető.

28 Ez utóbbi megállapítás a gödrök egy csoportja esetében valóban helyes. így valóban későinek tekinthetőek a 74142 (1. kép 24) és a 74143 (1. kép 23) jelzésű gödrök. Az összes gödör kiásásának és betöltésének kora azonban nem tehető a 17. század végére, mivel e gödrök egy része a Cavallier falai alatt került elő, betöltésükben pedig nagy mennyiségű középkori, illetve a hódoltság első szakaszára keltezhető kerámiát találtak. Ez utóbbi csoportba tartoznak a 74/13, 74/14 és a Vili jelzésű gödrök (1. kép 17,19,22). Az ásatási naplók, valamint a jelentések alapján az előudvar térségében 25 zárt török kori együttes anyaga különíthető el. Az alábbiakban ezek közül csak 17 lelőhelyről lesz szó.

29 A tanulmány elemző részében csak azon gödrök leleteivel foglalkozom, melyekből a selejtezés után is számottevő anyag maradt meg.

30 81/2. ciszterna (1. kép 13). E lelőhelyről Zolnay László a következőket írja:„A XV. század elején kiiktatott házmaradvány tartozéka a tőle keletre álló, 6 m mély, átlagban 1,8 m széles, sziklába vágott ciszterna."

31 Az ásatási napló szerint a ciszterna betöltése a sziklaszint alatt 1 méterig török kori.

32 II. gödör (1. kép 14). „A kiiktatott, ekkor már valószínűleg nem használt régi falba belevágott gödör. A szabályosan kiásott négyzet alaprajzba vagy egy nagy ládát, vagy valamilyen bélés célját szolgáló deszka-anyagot építettek bele, s ebbe kerültek a kivétel nélkül török kori leletek."

33 IV. Konzolos helyiség gödre (1. kép 15). Zolnay László szerint mint épületet, már a 15. század első felében kiiktatták.

34 DK-i sarkában török kori kerámiával kevert beásást bontottak ki. 80/2. lelőhely (1. kép 16). Közvetlenül az előbbi mellett, attól délre tárták fel a Zolnay László szerint ugyancsak a 15. század első felében elbontott épület pincéjét.

35 Északi fala mellett 2x2 méteres, négyzetaláprajzú, kötőanyag nélkül, nagy kövekkel kifalazott török kori aknát tártak fel.

36 VIII. lelőhely (1. kép 17). „A Cavallier É-i zárófala mellett, sziklába vájt gödör, csak török kori leletanyaggal."

37 74/15. lelőhely (1. kép 18). Az előbbi mellett tárták fel, Zolnay László szerint a „Cavalliert" övező gödrök közé sorolható be.

38 A 74/12-13-14 jelzésű török kori gödrökre vonatkozó leírást az ásatási naplókban nem találtam. Helyüket a Zolnay László által közölt térképen tudtam azonosítani.

39 (1. kép 21,22,19) 74/16. lelőhely (1. kép 20). A 240 cm mély gödröt a sziklába mélyítették. A dokumentáció alapján úgy látszik, hogy részben a Cavallier fala alá esett.

40 A 74/42-43 (1. kép 24,23) jelzésű gödrökre vonatkozó bővebb leírást nem találtam. 23