Tanulmányok Budapest Múltjából 23. (1991)

TANULMÁNYOK – STUDIEN - Gerelyes Ibolya: Török leletegyüttesek a budavári palotából, 1972-1981 = Türkische Fundkomplexe aus dem Burgpalast von Buda, 1972-1981 21-75

GERELYES IBOLYA TÖRÖK LELETEGYÜTTESEK A BUDAVÁRI PALOTÁBÓL (1972-1981) Tanulmányomban a budavári palota területén 1972-1981. között folyt régészeti kutatások török kori leletanyagát kívánom közreadni. Munkám során arra törekedtem, hogy lehetőleg a zárt leletegyütteseket, elsősorban az ásató, Zolnay László által egyértelműentörök korinak meghatározott gödrök anyagát dolgozzam fel.

1 Éppen ezért e cikk csak érintőleg foglalkozik a török kori, illetőleg a török korban is használt középkori eredetű régészeti objektumokkal: épület és falmaradványokkal, valamint azok egymáshoz viszonyított relatív kronológiájával. Az ásatások ilyen szempontú feldolgozása és közzététele egy jövőbeni tanulmány feladata, melynek megszületéséhez remélhetőleg a zárt leletegyüttesek alább következő elemzése is segítséget nyújt majd. A területen való tájékozódás megkönnyítése miatt természetesen szó esik majd a fent említett régészeti objektumokról is. Ezek meghatározásánál minden esetben Zolnay László ásatási jelentéseit, valamint ásatási naplóit vettem alapul.

2 AZ ÁSATÁSOK HELYSZÍNE 1972-81. között az ásatások két fő helyszínen folytak: I. A palotát a polgárvárostól elválasztó faltól, az északi kortinától északra, a török korban „Kolduskapunak" nevezett bejárat előterében.

3 E terület a török korban a középső vár, az ún. Orta Hiszar része volt. A polgári lakosság házai - legalábbis a korszak végén - már egészen idáig, a középső várat a belső vártól elválasztó Tophane tér (azaz a középkori északi külső udvar) északi faláig lehúzódtak/ Ezt támasztják alá az ásatási megfigyelések is, miszerint „a mai Szt. György tér, tehát a város és a palota északi zárófala közé eső térség a török korban sűrűn, alighanem részben fa- és vályogházakkal teleszórt térség volt".

5 Az ismert 17. századi leírások, illetve a visszafoglalás után készült térképek a kapu keleti oldalán kisebb épületet, egyfajta raktárát jelölnek.

6 Ettől északra - ugyancsak a korabeli térképek alapján - szabályos, négyzet-alaprajzú épület állt. Ez utóbbit Zolnay Lászlónak sikerült azonosítania.

7 Közvetlen közelében, illetve a bejárat melletti raktár és ezen épület közé eső területen, a bejárathoz vezető köves út keleti oldalán több, török kori zárt gödröt tártak fel. 75/13 és 75/14 jelzéssel két kerek, sziklába mélyített gödör került kibontásra (1. kép 2, 3).

8 A 75/13 gödör 4 méter mélységig tartalmazott török kori leletanyagot, alsó rétegeiben középkori kerámiát találtak. A gödörből II. Szelim {1566-1574) dirheme 21