Tanulmányok Budapest Múltjából 23. (1991)

TANULMÁNYOK – STUDIEN - Gát Eszter: Pest-budai zongorakészítők = Klavierbauer von Pest und Buda 147-259

szítő legény 1824-től a pesti Drüner Károly, Schwab Vilmos és Friedrich Szalövszky műhelyében dolgozott. 1830-ban mesterjogot nyert, ekkor a legújabb mód szerint készített zongoráit újságban is hirdette. A hangszerkészítők céhének megalakulásától (1836) kezdve tagja volt, neve a zeneszer-kereskedők elleni beadványban is szerepel. Műhelyében 8-10 zongora készült évente. Keresetét zongoratanítással egészítette ki. Az 1860-as évektől zongorahangolással foglalkozott. Fia Bredl August, lásd ott. Ismert címei: Hutgasse 144 (1850-1852); Hutgasse 17 (1859-1867); Grünbaumgasse 11(1867-1870). Irodalom: Isoz 1936; Gábry 1962; Beregszászy 1874; BFL-Int. a. n. 804,8908; Matr. B. (1828-1843). CHMEL Gusztáv: sz. 1844, említve 1928-ig. Pesti zongorakészítő mester. Keresztapja Pachl János volt, akinek műhelyében édesapja tíz évig zongorakészítő legény volt. Chmel 1859-1863-ig a bécsi Josef Heitzmann zongoragyárában tanult, ahol mint „Flügelausarbeiter" kapott végbizonyítványt. Bécsi tanulmányait követően a stuttgarti Julius und Paul Schiedmayer cégnél asztalzongorákat készített, ezután Svájcban, Franciaországban és Angliában tanulmányozta a zongoragyártást. Hat évi távollét után, 1870-ben visszatért Pestre, ahol édesapja üzletébe társult, amely ezután „Chmel József és fia" néven működött. 1890-ig, lemondásáig, a hangszerkészítőket is magába foglaló Vegyes Ipartestület tisztségviselője. Ismert címe: Lásd Chmel József és fia. Irodalom: Ságh /.: Magyar zenészeti lexikon. Budapest, 1879. 62.; Ellenőr 1879. dec. 10.; Zeitschrift für Instrumentenbau XXV/18, 1905. 543.; Matr. B (1844); BFL. Vegyes Ipartestületi Iktatókönyv, 1890. CHMEL József: 1811-1888(7). Zongorakészítő mester és kereskedő Pesten. 18241829-ig a bécsi Teichmann-nál tanult. A cseh származású legény 1833-1837 és 1839-1845 között, a pesti zongorakészítő mester, Pachl János műhelyében dolgozott. 1847-ben beteges állapotára való tekintettel - remeklés nélkül mesterjogot nyert, zongorákat azonban már nem készített, hanem Bösendorfer és más bécsi mesterek zongoráit árulta. Neve a hangszerkészítők céhe hangszerkereskedők elleni panaszán (1848) az aláírók között szerepel. 1867-1872-ig, a céhek megszüntetéséig a hangszerkészítők elöljárója volt. 1880-ban visszavonult, s az üzlet vezetését átadta fiának. Ismert címei: Brückgasse, Theatergeb. (1859); L. Deakg. Theatergeb. (1870-ig). Irodalom: Zenészeti Lapok 1870. jan. 30; Zeitschrift für Instrumentenbau XXV/18. 1905.543.; BFL-Int. a. n. 7129, 8908,12793; BFL.-Tan. 5535/1856. CHMEL József és fia: Említve 1870-1928. Zongorakereskedők. Pianinok, pianolák, harmóniumok és zongorák gyártását, forgalmazását és kölcsönzését hirdették. Elsősorban németországi gyártmányokat és Bösendorfer hangszereit árusították. 1879-ben udvari szállítói címet nyertek. 1884-től Steinway zongorát is forgalmaztak, hangszereiket az 1896-os Milleniumi Országos Kiállításon is bemutatták. 168