Tanulmányok Budapest Múltjából 23. (1991)

TANULMÁNYOK – STUDIEN - Rózsa Miklós: Hébé kioszkja : adatok a pesti Martinelli tér és Vörösmarty tér történetéhez = Hebe's Kiosk : Beiträge zur Geschichte des Martinelli-Platzes und des Vörösmarty-Platzes in Pest 111-146

16. P. It. Telekátírási jegyzőkönyvek 1825. január - 1830. december, p. 643. Va. 1839. szeptember - 1844. december, p. 134. P. lt. Sz. B. 5177. 17. DerRosoglio: borból és a hozzáadott harmatfüből (ros solis) és különféle más növényekből, valamint gyümölcsökből lepárlás útján készített, édesített, majd különbözőképpen színezett szeszes ital. (Schedel, J. Christian: Waaren-Lexikon I-II. Leipzig 1830. II. 263.) 18. Redoute termei bérlésére: P. lt. Sz. B. 5517., Sz. B. 5294., Sz. B. 5818. Ecet- és rozsolis-gyárra: P. lt. Sz. B. 7614. Villaépítésre: P. lt. Sz. B. 9460., PESTHER TAGEBLATT 1843. IV. 21., 399. 19. Széchenyi naplói V. 322. 20. P. lt. Int. a. n. Külön csomó. 8004.

1. A-H. 21. Hurler, F.: Ausflug nach Wien und Pressburg im Sommer 1839. I-II. Schaffhausen 1840., I. 367. 22. Limonade nemcsak citromléből való hideg gyümölcsitalt jelentett, hanem általában a vízből, gyümölcsléből és cukorból való hűsítő italt. (Drosdowski, Günther - Grebe, Paul: Duden. Etymologie. Herkunftswörterbuch der deutshen Sprache. Mannheim/Zürich [1963.] 405.) 23. Leitich 41-42. 24. P. lt. Sz. B. 7614. 25. Ez Strauss Jakabra utalásnak tűnik, akinek 1837 óta a színházépület Nagyhíd (ma Deák Ferenc) utcai szárnyában levő utcai üzlethelyiségek egyikében cukrászboltja volt, s aki a nádorhoz intézett felterjesztés 1838. december 16-i megtételekor ugyan még csak várhatóan, de a december 30-i versenytárgyaláson tett ajánlata folytán ténylegesen bérlője lett a színházépület egyik lakásának. - (P. lt. Sz. B. 6452., Sz. B. 6555., Sz. B. 6690., Sz. B. 8737.) 26. P. lt. Int. a. n. 7201. - A tanulmány további részeiben közzétett adatokról túlnyomóan e tekintélyes terjedelmű ügyiratcsomó iratai tudósítanak. Egyszerűsítés és a jegyzetek mennyiségének csökkentése érdekében erre a forrásra a továbbiakban csak akkor utalunk, ha ezt valamely adat vagy ennek a szövegben elhelyezkedése megkívánja. 27. P. lt. Int. a. n. 7201. 28. SiktóssyL.: Hogyan épült Budapest? (1870-1930) Budapest 1931., 238. old. 29. Schoen 30. GerőL.: A Szervita tér. BUDAPEST 1947. évi 2. sz., 62. - E tanulmánynak a 61. oldalon (képaláírás felcserélésével) közzétett egyik illusztrációja Herz metszete. 31. Vörös 1966. 7. és 8. kép. 32. Budapest Főváros Levéltára. XV. 221. Pest áttekintő térképei közül a 221/1 számú. 33. Schoen 160. 34. Az újságíró jegyzetben közli, hogy a török eredetű/aosz£ szó szabadon álló és minden oldalról nyitott kerti építményt jelöl. A perzsa kusk a törökbe köskként, a 18. sz. vége táján pedigkioskként került a német nyelvbe sátorszerű kerti ház jelentéssel s onnan a magyarba, ahol 1818-ban „kerti ház keleten" jelentésével fordul elő először. - (Paul, Hermann - Schirmer, Alfréd: Deutsches Wörterbuch. Halle (Saale) 1961.327.; BenkőLóránd (főszerk.): A magyar nyelv történeti etimológiai szótára. I - IV. Budapest 1967 -1984., II. 493.) 35. PESTHER TAGEBLATT 1840. V. 31., p. 520. 36. HÍRNÖK 1840. VI. 8, 1. A reklámtörténet körébe tartozó itteni adat, hogy a kínált fagylaltfajták felsorolása „a magyar játékszíni czédulákon német nyelven" volt olvasható. 37. Podmaniczky F.: Naplótöredék 1824-1887.1-IV. Budapest 1887-1888. 38. Podmaniczky 1984.173. 39. Fischer létesítménye a megjelenésénél és műszaki megoldásánál fogva Pesten annyira újszerű 132