Tanulmányok Budapest Múltjából 23. (1991)

TANULMÁNYOK – STUDIEN - Rózsa Miklós: Hébé kioszkja : adatok a pesti Martinelli tér és Vörösmarty tér történetéhez = Hebe's Kiosk : Beiträge zur Geschichte des Martinelli-Platzes und des Vörösmarty-Platzes in Pest 111-146

azonosak, mert a Szervita térit szűkösebbnek állítja, mint amilyen a Színház téri lett. Elképzelhető viszont az is, hogy a Szervita téri került a Színház térre, de nem eredeti állapotában, hanem több vendég befogadhatása érdekében történt megnagyobbítása után, de a Szervita térivel azonos külső megjelenéssel. Kioszknak a Színház téren felállítása érdekében folyt eljárásban keletkezett iratok a térnek a felállítás előtti képéről a következők szerint tudósítanak. A térnek a kioszk számára eredetileg kiszemelt részét 3 oldalról az ott állomásozó fiákerek vették körül,, s e négyszög közepén közlekedés nem volt, minthogy a lovaskocsi forgalom vagy a színházépület és a fiákerek között, vagy a keleti házsor és a fiákerek között vonult. A tér északi oldalán volt Harmincadhivatalba való be- és onnan kihajtás a fiákerek mögött éppúgy zavartalan volt, mint a színházlátogatók előadások alatt a Színház (ma Vigadó) utcánál várakozó hintóinak a színházépület középrizolitjának árkádján át történő elhaladása. A térről eltakarítatlan lótrágya a levegőt különösen nyári időben elviselhetetlen szagúvá tette. Abból, hogy Fischer késznek nyilatkozott a teret a kioszk környékén saját költségén kövezettel burkoltatni, az következik, hogy a kioszk feállítása előtt a tér burkolatlan volt. Fischer azzal indokolta a kioszknak a Színház téren felállítására irányuló szándékát, hogy a tér fekvésénél és kiterjedésénél fogva összekapcsolja az óvárost (így nevezi a korábban városfallal övezett várost, tehát a mai V. kerület Deák Ferenc utcától délre eső részét) és az újvárost (így nevezi a kiépülő Lipótvárost), s ekként a nyilvános nyári szórakozóhelyekben egyébként is szegényes város közönségének kényelmét szolgálónak látja a kioszk itteni elhelyezését. A város számba jöhető többi terén, így a József (ma József nádor) téren és az Új Vásár téren (ma Engels tér) viszont vásár idején sűrűn állnak a vásári sátrak, ami nem teszi lehetővé, hogy a minden oldalról szabadon megközelít­hetően kiképzett kioszkot a vendégek akadálytalanul látogathassák. A reformkori pest fekvésénél fogva valóban központivá kialakult terének képe és adottságai a kioszk felállítása után a kioszk ott léte folytán és azzal változtak, hogy a tér kőburkolatot kapott. A kioszk - a negyvenes évek elején megjelent nyelvújítási szóval: fagyiaida 45 ­éppúgy, mint a Szervita téri, hamar kedvelt találkozó és szórakozó helye lett - egy tanácsi jelentés szóhasználata szerint - a műveltebb közönségnek. Garay János RÉGELŐ PESTI DIVATLAP-ja a Színház téri kioszkot Pest „valódi dísze"-ként említi, ahol „a város díszét egybegyűlve" lehetett látni. 46 Visszatérő, és a kioszk fennállása első évében, 1842-ben május-szeptember hónapokban 16 alkalommal, vendége volt Széchenyi István, aki általában színházi előadás után, néha előtte Kereste fel. Naplójának az itteni találko­zásait megörökítő feljegyzései tudósítanak arról, hogy a kioszk vendégei közé tartozott 1842-ben Deák Ferencen, Kossuth Lajoson és társaikon, valamint Széchenyinek a nap­lóban említett arisztokrata ismerősein kívül pl. Schoeft Ágoston pesti születésű festő, aki Kelet-Indiából tért vissza, 47 s aki Széchenyiről korábban arcképet festett. 48 Pulszky Ferenc úgy emlékezik vissza Deák Ferencre, hogy a Színház téri kioszk előtt esténként ülve, fagylaltozásaihoz újságot vásárolt. 49 Fischer Péter a város és társadalma egy részének életében is szerephez jutott kioszkja felállításáért folytatott küzdelmei eredményében örömet sokáig nem látott, mert a Színház téri kioszk két nyári idény alatti üzemben létét követően, 1843. október 2-án 123

Next

/
Thumbnails
Contents