Tanulmányok Budapest Múltjából 23. (1991)

TANULMÁNYOK – STUDIEN - Rózsa Miklós: Hébé kioszkja : adatok a pesti Martinelli tér és Vörösmarty tér történetéhez = Hebe's Kiosk : Beiträge zur Geschichte des Martinelli-Platzes und des Vörösmarty-Platzes in Pest 111-146

kisebb, mint amekkorának az az 1769 körüli rajzból következtethető. E távolság-különbségnek különösen Fuchsthaller metszete alapján érzékelhetősége még érthetőbbé teszi, hogy a Tanács szükségesnek tartotta a nyugati házsor előtti járda szabadon hagyásának előírását. A szoboroszlop helyének változása elsősorban az oszlop története körébe tartozik, s mint ilyen tárgyunkon kívül esőnek tűnik. Ezzel szemben a szoboroszlop Fischer sátra felállításakori helyének szempontunkból jelentősége van, mert ez határozta meg a Szervita tér nyugati oldalán haladó forgalomnak a sátor felállítása utáni lehetőségét és adottságait. Ez viszont hozzátartozik a kioszk helytörténeti kapcsolatához. E kapcsolat miatt tanulmányunkba kellett vonnunk a Szervita tér ábrázolásait. S mert ez megtörtént, talán nem vonható kifogás-alá a képi forrásokon, de elsősorban Ballá térképén alapuló annak a megítélésünknek innen el nem hagyása, mely szerint a képi források adatot és alapot szolgáltatnak arra a következtetésre, hogy a szoboroszlop már 1785 előtt, s nem csak az 1863. évi restaurálásakor

33 került el e templom bejárata előtti eredeti helyéről. A pesti Szervita Konvent, amikor tudomására jutott Fischer sátrának a szoboroszlop mögé kerülését lehetővé tevő tanácsi határozat, akkor a sátor felállítására adott engedély visszavonását kérte. A Helytartótanácstól a Városi Tanácshoz érkezett kérelmét azzal indokolta, hogy a Szervita tér területe a Konvent tulajdona, mert azt 1726-ban megvásárolta, oda szobrot állíttatott, az vallási tisztelet tárgya, s a Tanács határozata hozatalakor mindezt figyelmen kívül hagyta. A Helytartótanács jelentést kérő leiratának a Városi Tanácshoz 1840. április 22-én érkezését és annak április 27-én Patisz városkapitánynak kiadását követő második napon Fischer beadványt intéz a Tanácshoz, amelyben előadja, hogy a tavaszi meleg időjárás közeledtére tekintettel nem késlekedett nyomban az engedély elnyerése után a sátor megépítéséhez szükséges munkák elvégzésére a megbízást megadni. Ennek eredményeképpen a sátor április 28-ára elkészült, a vállalkozási díjat kifizette, és hogy a „magas uraságok és a közönség elvárásainak megfeleljen", a sátor elegáns belső kiképzésére, valamint a frissítők felszolgálásához szükséges edények beszerzésére jelentős összeget fordított; az eddigi kiadásai váltójegyben számolva 5000 forintot (5000 Gulden Wiener Währung) meghaladóak voltak. Kéri a sátornak a Szervita téren való felállítására adott engedély érvényben hagyását, vagy a Színház téren való felállítása engedélyezését és beadványának a Tanács által a Helytartótanácshoz intézendő jelentéshez csatolását. A Tanács április 29-i jelentésében részletesen ismertette a Szervita tér területének tulajdonjogával kapcsolatos előzményeket, rámutatott a Szervita Konventnek a tulajdonjogára vonatkozó álláspontja megalapozatlanságára és részletezte a Fischernek adott területfoglalási engedéllyel kapcsolatos körülményeket. Jelentette a Tanács, hogy az engedély adásánál szem előtt tartotta az akadálytalan közlekedéshez fűződő közérdeket. E tanácsi jelentés szolgáltat adatot arról, hogy Fischer a vendégek részére a térnek a sátor előtti területére is helyezett már ki kis asztalokat és székeket. A Tanács szükségesnek tartott oly rendelkezést, amely szerint Fischer ily módon nem szűkítheti a közlekedési sávot, egyben nem tartotta megengedhetőnek, hogy a sátorban vagy az előtt zeneszolgáltatásra kerüljön sor. A Helytartótanács május 12-i leiratával elrendelte a területfoglalási engedéllyel 117