Tanulmányok Budapest Múltjából 23. (1991)

TANULMÁNYOK – STUDIEN - Rózsa Miklós: Hébé kioszkja : adatok a pesti Martinelli tér és Vörösmarty tér történetéhez = Hebe's Kiosk : Beiträge zur Geschichte des Martinelli-Platzes und des Vörösmarty-Platzes in Pest 111-146

cukrászbolt felé nézőén megépítése pedig a gyalogos forgalmat nem akadályozná, megadja az engedélyt a sátornak a nyári hónapok idejére történő felállítására, azzal a kikötéssel azonban, hogy Fischernek a boltja előtti járdát szabadon kell hagynia. Kár, hogy addig, amíg a Színház térre szánt, de meg nem valósult építmény terve - szerencsére - megmaradt, a Szervita téren megvalósult sátornak a felállítását engedélyező tanácsi határozatban bemutatottként említett tervét nélkülöznünk kell, ami kizárja megjelenésének megismerését. A Tanácsnak a sátor felállítási helyét meghatározó és a járda szabadon hagyását előíró rendelkezése két helyszíni adottság megemlítését igényli. Az egyik, hogy a Szervita térről észak felé indulva csak balra, a Kristóf téren át, vagyjobbra, a Hajó (ma Fehérhajó) utcán lehetett tovább haladni, mert a mai Bécsi utcának megfelelő irányba haladásnak útjában állott a Fehér Hajó fogadónak csak az 1869. évben megindult kisajátítás

28 után lebontott épülete. Annálfogva, hogy az Úri (ma Petőfi Sándor) utcából a Színház (ma Vörösmarty) tér felé és ellenkező irányba elsősorban a Szervita téren és Kristóf téren át vezetett az út, a Szervita tér Fischer cukrászboltja előtti járdája szabadon hagyását előíró rendelkezés egy sűrű forgalmat lebonyolító útvonalnak a téren áthaladó szakasza szabadon hagyására irányult. Nem értékelhető ilyen egyértelműen a másik, a szobornak a téren létéből származó helyszíni adottság. Fischer, mint láttuk arra kapott engedélyt, hogy a sátrat a szobor háta mögött (am Rücken der dortigen Statue) állítsa fel. A téren álló szoboroszlop történetét vizsgáló Dr. Schoen Arnold a Szervita templomról és rendházról 1756-ban készült és általa pontos helyrajzi képet nyújtónak minősített (és a bécsi szervita rendházba került) festményre alapítva az 1729-ben felállított szoboroszlop eredeti helyeként a térnek a templom bejárata előtti, annak középtengelyében levő részét jelöli meg.

29 A szoboroszlopnak ezzel egyező elhelyezéséről tanúskodik a szerviták pesti épületcsoportjáról Sebastian Rosenstingl bécsi építész 1769 körüli rajza nyomán T. D. Herz által készített rézmetszet, amelyet pedig Rómer Flóris minősített hitelesnek.

30 A szoboroszlopnak a templombejárat középtengelyében állásából kiindulva könnyebben is képzelhető el, hogy a sátornak a szoboroszlop háta mögé állítása a tér nyugati oldalán haladó forgalmat nem akadályozta. A szoboroszlop és Fischer boltja közötti távolság azonban sokkal kisebbnek látszik Hofbauernek 1827-ből való rajzán és Fuchsthallernek 1840 körül a térről készített metszetén.

31 Az előbbin a tér templom előtti része teljesen szabad, s a szobor oszlop a templom (képzeletben észak felé meghoszabított) középtengelyétől nyugatabbra eső helyen állónak látszik. Az utóbb említett kép rajzolójának a képről következtetett nézőpontja a tér rendház előtti déli végének az a pontja, ahonnan a tér északi keskenyedését határoló házak közötti zavartalan kilátását nem a templomkapuval szembeni ház, hanem éppen a szoboroszlop akadályozta. A szoboroszlopnak a két ábrázoláson megörökített helye tehát nem a templom előtt, annak tengelyében volt, mint az az 1756. évi festményen és az 1796 körül készült rajzon látható, hanem nyugatabbra. Az 1827. évi és az 1840. évi ábrázolásból levont következtetés megalapozottsága mellett szól, hogy Ballá Antal 1785-ben Pestről készített részletes térképe

32 szerint sem a templom előtt, a templom középtengelye vonalában áll a szoboroszlop, hanem a rendház Szervita téri bejárata középtengelyétől nyugatabbra. Ennél fogva viszont a szoboroszlop és a nyugati térfüggönyt alkotó házsor közötti távolság 116