Tanulmányok Budapest Múltjából 23. (1991)
TANULMÁNYOK – STUDIEN - Rózsa Miklós: Hébé kioszkja : adatok a pesti Martinelli tér és Vörösmarty tér történetéhez = Hebe's Kiosk : Beiträge zur Geschichte des Martinelli-Platzes und des Vörösmarty-Platzes in Pest 111-146
felüdülést szolgálni hivatott létesítmény céljára nem egy könnyed, hanem a simaságánál fogva komoly, együttességében mereven ünnepélyes megjelenésű építmény terve készült, és került az építtető által elfogadásra, majd felállításának engedélyezése végett bemutatásra. Nem tűnik ki azonban a tervből, hogy a kínálásra kerülő hűsítők, fagylaltok tárolása, és a használt edények tisztítása az építmény belső terében, az ennek elválasztásával kialakításra kerülő helyiségben, vagy valamilyen toldaléképületben történne. A nádor, mint a Szépítő Bizottmány elnöke a felterjesztett iratok alapján 1838. december 21-én úgy rendelkezett, hogy Fischer kérelmét el kell utasítani. A Fischerrel ismertetésre került rendelkezés indoka, hogy a Színház teret az ottani forgalmat hátráltató minden akadálytól szabadon kell hagyni. 26 A nádori rendelkezés folytán Pest - mint látni fogjuk, már csak egy rövid időre ugyan - elesett a hűsítők melletti felüdülést lehetővé tevő Limonadehütte-töl, de ezzel együtt egy olyan, bár csak ideiglenes jellegű építménytől, amely megjelenésénél fogva kedvezően illeszkedhetett volna a térnek a klasszicista stílusú színházépület által meghatározott látványába. 1840 tavaszán Mayer Vince kávés, a Színház utca (ma Vigadó utca) és a Mária Dorottya (ma Dorottya) utca sarkán állott Magyar Király szálló bérlője szeretett volna a Pesten változatlanul fennálló igény kielégítéseként és - mint írja - más nagy városok, különösen Bécs mintájára egy felüdülést szolgáló pavilont, egy Limonadehütte-t, mégpedig ugyancsak a Színház téren felállítani. Ezt a helyet azért tartja egyfelől megfelelőnek, másfelől a célt szolgálónak, mert a Színház tér a város közepe, közel van a híd és a Vásártér, különösen a színház, amelynek látogatói számára kellemes lenne, ha forró nyári este, előadás után és a felvonások közti szünetekben a szabadban üdülhetnének fel. Mayer csak május, június, július és augusztus hónapokban álló és oly műszaki megoldású létesítményhez kért engedélyt, amelynek oldalfalai és a tetőzete belülről lennének összekapcsolva, mégpedig csak vaskampókkal, hogy az bármikor felhívásra néhány perc alatt szétszedhető és helye kiüríthető legyen. A Városi Tanács az 1838. december 21-i arra a nádori döntésre hivatkozással, hogy a Színház teret szabadon kell hagyni, a kérelmet 1840. április 3-án elutasította. Ezzel egyezően döntött Mayer orvoslást kérő beadványa folytán 1840. június 8-án a nádor. 27 II. Fischer változatlanul kitartott a felüdülést hűsítők fogyasztásának lehetőségével együtt nyújtó létesítmény felállítása iránti szándéka mellett. Mert erre az eredeti terve szerinti helyen, a Színház téren nem volt lehetőség, 1840. tavaszán arra kért engedélyt a Városi Tanácstól, hogy nyári időre szólóan a Szervita téren, a térnek a bolttal szembeni részén állíthasson fel egy, általa Limonade Gezelt-nék nevezett, tehát sátorszerű létesítményt. A kérelemnek Patisz Károly városkapitány jelentése alapján az 1840. április 3-i tanácsülésben történt tárgyaláskor a Tanács megállapítja, hogy Fischer állandó helyisége nem elég nagy ahhoz, hogy a nyári hónapokban növekvő számú vendégeket befogadja, s mert a sátornak a Szervita téren, mégpedig az ottani szobor háta mögött, fronttal a 115
