Tanulmányok Budapest Múltjából 23. (1991)

TANULMÁNYOK – STUDIEN - Rózsa Miklós: Hébé kioszkja : adatok a pesti Martinelli tér és Vörösmarty tér történetéhez = Hebe's Kiosk : Beiträge zur Geschichte des Martinelli-Platzes und des Vörösmarty-Platzes in Pest 111-146

rászboltjában újszerű szolgáltatásokat vezetett be. Már az Uri utca 613. sz. alatti boltja 1824. évi hirdetésében felhívja a figyelmet arra, hogy termékeit nem csak azokat a boltból elvivő vásárlóknak adja el, hanem a boltjával szomszédosán kényelmes termet rendezett be, ahol színvonalas kiszolgálás mellett mindenféle hűsítő italokat és fagylaltot lehet fogyasztani. Ezzel Pesten - Heger Frigyesnek az 1810-es évek második felében tett úttörő vállalakozását követően - másodikként vonta a cukrászi tevékenység körébe termékeinek helyben, ülve fogyasztók részére való árusítását és az ehhez szükséges szolgáltatásokat.

14 E szolgáltatásokat Szervita téri üzletben - Pesten újabb cukrászdái újdonságként - már azzal bővítette, hogy az itteni társalkodó szobában (Konversationszimmer) a legolvasottabb újságok és folyóiratok is rendelkezésre álltak a vendégeknek.

15

1830-1840. években feleségével közös tulajdonát képezte a Hajó utca 627. sz. ház (a mai Fehérhajó utca 2-6. sz. helyén állott házak egyike), amelyre második emeletet húzatott, udvarára pedig toldaléképületet építtetett.

16 E házban gyümölcsbefőző műhelyt tartott üzemben. 1833-tól 1836-ig a pesti Redoute termeit bérelte, ahol bálokat rendezett, de értékesítette cukrásztermékeit is. 1838. évi adat szerint a Terézvárosban ecet- és rozsolis ( = Rosoglio)

17 gyára volt. 1842-ben pedig, amikor már érdeklődés volt a Városliget nyaralásra alkalmas környéke iránt, akkor itt, a Hermina mezőn, az akkor még csak tervbe vett kápolna helyétől nem messze, a nyaralni kívánók által bérelhető több lakást magába foglaló villát építtetett és tartott cukrászi szolgáltatások nyújtásával is üzemben.

18 Látókörének és szakmai ismereteinek bővítése végett 1839-ben feleségével együtt utazást tett külföldre,

19 s Párizsban is megfordult. Ilyen utazás a hazai polgári osztály tagjainál abban az időben még nem igen volt szokásos, viszont következtetést enged Fischer műveltségére és elért anyagi helyzetére. Fischer a gyorsan fejlődő Pest életébe bekapcsolódó és azt továbbfejlesztő vállalakozásaihoz megvolt agilitása mellett szervezőkészséggel is rendelkezett: élenjárója volt a pesti cukrászok céhalapításáért vívott küzdelmének, amely a Helytartótanácsnak az akkori iparigazgatási rendben gyökerező döntése folytán céh helyett érdekképviseleti testület (Gremium) életre hívását tette lehetővé.

20 A Szervita téri üzlet 1837. évi kialakításának idejére Pesten a szórakozási alkalmak és lehetőségek a város társadalma különböző rétegeinek igényeit általában kielégítők és együttességükben már a nagyvárosi élet velejárói voltak. Ezek közé tartoztak a szállodák vendéglői és a mind nagyobb szerepet játszó kávéházak. Utóbbiak és a cukrászboltok közül azok, amelyek a pusztán árusítóboltból már a helyben fogyasztáshoz szükséges szolgáltatásokat is nyújtó cukrászdákká alakultak át, a fagylaltfogyasztás szokásának terjedését mozdították elő. Fagylaltnak Pesten nyilvános helyen fogyasztásáról már 1782-ből van ugyan - a legkorábbi - adatunk, oly széles körben azonban, mint Bécsben, nem lehetett elterjedve, amint ez a svájci születésű történész, Dr. Friedrich Hurter 1839. évi nyári bécsi és pozsonyi utazásokon tett megállapításából következtethető. Azt írja, alig valószínű, hogy az Alpoktól innen bárhol is nagyobb lenne a fagylaltfogyasztás, mint Bécsben.

21 Itt már az empire és a korai biedermeier idejében kimagasló mennyiségben fogyasztották. A bécsi cukrászok fel is ismerték a nagy keresletből nyerhető előnyöket, s szállítóivá váltak azoknak a kávéházaknak, ahol fagylaltot házilag nem készítettek. Egyik kedvelt és nagy látogatottságnak örvendő fogyasztási helye volt a fagylaltnak a Grabenen álló sátorszerű építmény, ahol hölgyek is megfordulhattak, akik az akkori bécsi 8 Tanulmányok XXIII. 113