Tanulmányok Budapest Múltjából 22. (1988)

KÖNYVISMERTETÉSEK – BÜCHERBESPRECHUNG - Gál Éva: Házi Jenő: Soproni polgárcsaládok, 1535-1848. 1-2. Bp., 1982. 624-626

tait a szerző a nevek szoros betűrendjében, illetve egy-egy családon belül, ahol a leszármazás követhető volt, időrendben közli. A hatalmas anyag áttekinthetősége érdekében minden egyes, polgár sorszámot — Házi Jenő kifejezésével élve, irányítószámot — kapott, s az 1-től 12 116-ig terjedő azonosítási számok segítségével nemcsak a sok azonos nevű személy megkülönböztetése válik lehetővé, hanem az olykor bonyolult családi kapcsolatok, rokonsági összefüggések is könnyűszerrel áttekinthetők. A felvett polgárok nevén kívül a kiadvány minden esetben közli a felvétel illetve a polgáreskü letétele időpontját, a legtöbb esetben a foglalkozást, gyakran a vallást, a származáshelyet, a szülők nevét és foglalkozását, a polgár házasságkötésének időpontját, felesége nevét és származását, gyermekeik nevét és születési idejét, az esetleges városi tisztségviselést. A munka egyik legfontosabb célja — mint a kiadvány címéből is következik — a családi kapcsolatok kibogozása, felderítése volt. Ez a munka rendkívüli eredményekkel járt. A szerzőnek igen sok soproni polgárcsalád leszármazását sikerült négy-öt, sőt néhány esetben hat—nyolc, néha még több nemzedéken át is nyomon követni. Az 1571-ben polgárjogot szerzett Hartmayr Vencel patkolókovács leszármazottait például tíz nemzedéken át tudta kimutatni, egészen az 1839-ben polgárnak felvett Hartmayr Károly posztókészítőig. Az 1600-ban polgárrá lett Kern Mátyás leszármazási tábláján a kilencedik nemzedékhez tartozó Kern Gottlieb földműves 1846-ban nyerte el a polgárjogot, a kiadvány tehát ennek a családnak.leszármazását is csaknem 250 éven át tudta követni. Nyolc nemzedéken át mutatja be Házi Jenő a Sopron történetében évszázadokig fontos szerepet betöltő Artner-család leszármazását, ugyanígy Reischl Vendel 1640-ben polgáresküt tett kötélverő utódait is, akik a hetedik—nyolcadik nemzedékben már tisztviselőként, ügyvédként kerültek a soproni polgárok közé. Miként a szerző előszavában nyomatékosan hangsúlyozza, e kiadvány nem családtörténetnek készült, hiszen akkor sokszorosan nagyobb terjedelműnek kellett volna lennie. Mindamellett, ha nem nyújt is — mert nem nyújthat — teljes családtörténeteket, a családi összefüggések rekonstruálásával rendkívül nagy szolgálatokat tesz a várostörténetírásnak. A kiadványban áttekintett évszázadokat a városi lakosság óriási fluktuációja jellemzi. Sopron lakossága például, mint Házi Jenő megállapítja, mintegy száz évenként kicserélődött. E közismert, másutt is általános jelenséget tekintetbe véve, különös jelentősége van az ellenkező jelenségre, a kontinuitásra utaló mozzanatok feltárásának, hiszen csak ez vihet közelebb a múltbeli élet leegyszerűsítések nélküli, a komplex folyamatok mélyébe hatoló megismeréséhez és bemutatásához. A családi összefüggéseken kívül a szerző sok más, változatos és színes adatot is közöl a soproni polgárokról. A feldolgozott források alapján sokhelyütt foglalkozik a soproniak ingatlanszerzéseivel, lehetőleg az ingatlan vételárát és helyét is megadva; végrendeletek alapján betekintést nyújt a vagyoni viszonyokba. A mindennapi élet legkülönfélébb tényeit, apróbb-nagyobb eseményeit tükrözik a tanácsi és bírói jegyzőkönyvekből merített adatok, — természetesen az életnek elsősorban azokat a mozzanatait, amelyekben a városi hatóságnak szabályozó, igazságszolgáltató szerepe volt. A káromkodásért, tiszteletlenségért, rágalmazásért, tűzokozásért, tiltott favágásért, borcsempészésért, verekedését, sze625