Tanulmányok Budapest Múltjából 22. (1988)

KÖNYVISMERTETÉSEK – BÜCHERBESPRECHUNG - Bácskai Vera: Budapest története III. Budapest története a török kiűzésétől a márciusi forradalomig. Írták Nagy Lajos, Bónis György. Főszerkesztő Gerevich László. Kötetszerkesztő Kosáry Domokos. Bp., 1975. 607-610

jellemző elvi leírások kitűnően ötvöződnek az egyes pesti kereskedők tevékenységéről adott rövid jellemzésekkel, az itt eladásra került árufajták színes felsorolásával. Bár e kérdésekben is több igen színvonalas előtanulmányra támaszkodhatott, a részfeldolgozások és részadatok nem pótolhatták a kereskedelmi forgalom mennyiségére és minőségére vonatkozó átfogóbb forrásanyag hiányát. A szerző a hangsúlyt a kereskedelem szerkezetében a 19. század elején végbement változásra, a vásáron kívüli kereskedelem növekedő szerepére tette. A kereskedelmi tőke jelentőségét nemcsak a kereskedelemre vonatkozó közvetlen adatok, de számos közvetett adat (pl. a rohamos építkezés, ingatlanvásárjások, telekspekuláció stb.) alapján is értékelte. A társadalom leírásánál a szerző arra törekedett, hogy minél teljesebb, sokrétűbb képet adjon a főváros átalakulóban levő, polgárosodó lakosságáról, hogy a különböző társadalmi rétegeken, illetve foglalkozáscsoportokon belüli rétegződést árnyaltan mutassa be. Nem elégedett meg csupán a társadalmi-, osztály- és vagyoni különbségek felvázolásával, de bemutatta azokat a jogi, vallási, nemzetiségi különbségeket is, amelyek a városi társadalom különböző rétegei között, illetve azokon belül feszültséget teremtett. A lakosság foglalkozási megoszlását a szerző úgy ismerteti, hogy egyúttal bevezeti az olvasót a társadalomkutatás műhelytitkaiba is: bemutatja, hogyan lehet a különböző források részleges, gyakran pontatlan adatainak gondos elemzésével és szembesítésével viszonylag megbízható képet kapni a városi társadalom szerkezetéről. A fővárosi társadalom sajátosságait más városok összehasonlító adatainak felsorakoztatásával is érzékelteti. A társadalmi életről szóló fejezet igen érzékletes leírást ad a város mindennapi életéről. A szerző itt figyelmét a városi életforma átalakulásának bemutatására összpontosította, szemléletesen ábrázolva a kialakuló nagyvárosi életforma keveredését a régi, kisvárosi hagyományokkal. Erősen eltérő a két korszak városigazgatásának ismertetése. Bónis György a 18. századra vonatkozóan elsősorban az igazgatási szervezet kialakulásának és funkcionálásának kérdéseire összpontosította a figyelmét, míg Nagy Lajos a 19. század elejére vonatkozóan ezeket a leírásokat kiegészítette a tanács és a választott polgárság összetételére vonatkozó elemzésekkel is. Nagyrészt saját kutatásai alapján igen jó képet ad a városgazdálkodás kérdéseiről is. Gazdag adatanyag alapján mutatja be a szerző a művelődés és művészet különböző területeit. Figyelme számos olyan tényezőre is kiterjed, amelyek többnyire kimaradtak az ilyen áttekintések köréből, így például a művészet kérdéseinél. A művészettörténeti munkák természetszerűen elsősorban az elsőrendű mesterek munkásságával foglalkoznak. A kötet e fejezeteiben viszont jelentős és jelentéktelen, ismert és ismeretlen mesterek és műveik felsorolásával és munkásságuknak a várostörténet szempontjait figyelembe vevő értékelésével kibontakozik a főváros művészeti életének teljes képe, s annak magyarázata is, hogy miért rekedt meg ezen a szerény szinten. Csak sajnálni lehet, hogy a terjedelmi korlátok e témáknál késztették a szerzőt a legradikálisabb rövidítésekre. E rövid ismertetés során nem térhettünk ki azokra a problémákra, amelyeknek megoldásával a szerző adós maradt, vagy egyes részkérdésekre, amelyekben a véleményünk a szerzőétől eltér. Ezek azonban amúgy sem változtatnák meg azt a benyomást, hogy Bu609