Tanulmányok Budapest Múltjából 22. (1988)

KÖNYVISMERTETÉSEK – BÜCHERBESPRECHUNG - Bácskai Vera: Budapest története III. Budapest története a török kiűzésétől a márciusi forradalomig. Írták Nagy Lajos, Bónis György. Főszerkesztő Gerevich László. Kötetszerkesztő Kosáry Domokos. Bp., 1975. 607-610

dapest történetének III. kötete nemcsak adatgazdagsága, a főváros fejlődéséről adott valósághű képe révén, de módszertani szempontból is jelentős mű, melyet méltán tekintettek mintának a többi városmonográfia szerkesztési elveinek kidolgozásában. A főváros történetére és az országos történetre vonatkozó régi és új irodalom széles körű ismeretében gazdag forrásanyagon alapuló összefoglalás a gazdag adatanyag sokszor távirati stílusú felsorolása ellenére is olvasmányos mű, amelynek élvezhetőségét erősen fokozza a jól kiválogatott képanyag is. Külön erénye, hogy az eddigi kutatási eredmények összefoglalása mellett feltárja a meg nem oldott problémákat, ismereteink fehér foltjait is, ezzel is ösztönözve a további vizsgálatokat, a mélyebb megismerést. Bácskai Vera Budapest Története IV. Budapest története a márciusi forradalomtól az őszirózsás forradalomig. írták Spira György és Vörös Károly. Főszerkesztő Gerevich László. Kötetszerkesztő Vörös Károly. Akadémiai Kiadó Budapest, 1978. 809 oldal, 408 szövegközti kép, 3 melléklet A forradalmi ország szíve 1848-1849 (Spira György) Pest a 19. század első felére Magyarország gazdasági-, s ezzel együtt kulturális életének is közpotnja lett, így nem véletlen, hogy innen indultak el az 1848-as forradalmi események, melyek azután meghozták a város számára egy időre a politikai központ szerepét is. Pestnek az 1848—1849-es szabadságharcban vitt jelentős szerepét sokszor hangsúlyozták, de kevésbé vizsgálták azt a kérdést, hogy milyen feltételek mellett, s kiknek a támogatásával jött létre a pesti forradalom, azaz: hogy viszonylottak a város különböző társadalmi rétegei az eseményekhez. Spira György tanulmánya a várostörténet oldaláról vizsgálja a kérdéseket, s ezeket a hiányokat pótolja. Hatalmas forrásanyagra támaszkodva részletesen elemzi a testvérvárosok, Pest, Buda és Óbuda szerepét a forradalomban. Vizsgálja, hogy hol, kik és miért támogatták a forradalmi eszméket, vagy tartották távol magukat tőlük. Bemutatja mindazokat a változásokat, melyeket a helyi és országos forradalmi események, a különféle kormányrendeletek, vagy császári intézkedések e városok életében, igazgatásában, az egyes társadalmi osztályoknak a forradalomhoz való viszonyulásában okoztak. A Spira György által felsorakoztatott igen gazdag anyagnak, s az ebből adódó részletes feldolgozásnak teljes ismertetésére nincs lehetőségünk, inkább csak a munka legfőbb szempontjainak, néhány, a várostörténet oldaláról érdekesnek ítélt mozzanatnak a kiemelésével szeretnénk ízelítőt adni a feldolgozásból. 610