Tanulmányok Budapest Múltjából 22. (1988)

SZEMLE – RUNDSCHAU - Berza László: Várostörténeti források föltárása a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest-Gyűjteményében = Erforschung von stadtgeschichtlichen Quellen in der Budapest-Sammlung der Hauptstädtischen Ervin Szabó Bibliothek 567-581

A kéziratos dokumentumok közt elsősorban naplók, családi vagy testületi följegyzések, kronológiák, nyomtatásban meg nem jelent történelmi tanulmányok, gyárak vagy üzemek története találhatók. Közte számos rendkívüli érték is előfordul. Itt található Brunszvik Teréz naplógyűjteménye, Luprecht Ferenc által indított parókia történet, Max Félix Paur 1830-as években keletkezett vázlatgyűjteménye, Mezősy László huszártiszt 1848—49-ben írt naplója. Valamennyi értékes várostörténeti adatot őriz az utókor számára.

16 Különösen az utolsó évtizedben sok gyártörténeti kéziratos tanulmány került a gyűjtemény birtokába. Ezek nagyobb részben ismert adatok összegzésére vállalkoznak, de számos új adalékot is magukban hordoznak és ezek mindenképpen alkalmasak a továbbkutatásra. Folyóiratokból, hírlapokból csak a "Budapest profilúak" kerülnek a gyűjteménybe, de a 17—18. sz. országos periodikái, — amelyek fővárosi adatokat is bőven tartalmaznak — természetesen megtalálhatók csakúgy, mint a barokk vagy a reformkor, ill. a szabadságharc periodikái. A kiegyezés utáni folyóirat és hírlapanyagot már csak válogatva gyarapították. Az 1950-es évek elején közel 10 000 darabból állt a szöveges és illusztrált plakátokból álló részleg, amelyből különösen gazdag a Tanácsköztársaság anyaga. Ugyanebben a részben kereshető a meghívók, gyászjelentések, prospektusok, árjegyzékek, reklámanyagok sokasága és ebből kiemelkedő értéket képvisel az 1848—1849-es szabadságharc alatt megjelent röplapok és egyéb nyomtatványok együttese. Különösen a 18—19. sz.-i de a modern kisnyomtatványok is gyakran használt dokumentumai a várostörténeti kutatásnak. Közel hétszáz darabból állt a metszetgyűjtemény, amelyet néhány evvel a fölszabadulás után a felügyeleti szerv utasítására a Budapest Történeti Múzeumnak adtak át és ott másod és harmad példányként vették állományba. A gyűjtemény szerves részét képező metszetek között számos olyan is akadt, amelyet a Budapest Gyűjtemény állományában lévő 17—18. sz-i könyvből emeltek ki, így a nagymúltú gyűjteményen nehezen gyógyuló sebet ejtettek. A hétszáz darabból álló térképtárban a kéziratos és korai nyomtatású ritkaságok mellett minden korból fellelhetők a katonai, turisztikai célt szolgáló dokumentumok csakúgy, mint a városrendezési, csatornázási, gázvezetési, úthálózat bővítési és más közművesítési munkákhoz készült munkatérképek. Már a gyűjtemény kialakításának kezdeti szakaszában mevetették az alapját egy újság és folyóirat cikkekből álló tárnak, amely különösen a Budapest Története Bibliográfia megjelenése előtt tett jó szolgálatot.

1 7 A sokrétű é; nagy mennyiségű dokumentum föltárása hagyományos módon, csupán a katalógusok segítságável már nem volt elegendő. Az olvasói érdeklődés és a várostörténeti kutatás erősödése mellett félreérthetetlen jelei mutatkoztak anna a szándéknak, hogy Budapest történetét újra írják. A korábbi várostörténetek valóban nem feleltek meg sem a politikai, sem a társadalmi vagy tudományos követelményeknek azon túl, hogy valamennyi töredékesen maradt az utókorra. A több irányból fakadó igény is a Budapest Története Bibliográfiájának elkészítését sürgette. A gyakorlat tehát már valósággal kikényszerítette a minden eddiginél telje572