Tanulmányok Budapest Múltjából 22. (1988)

SZEMLE – RUNDSCHAU - Létay Miklós: A budapesti helytörténeti kiállításokról = Über die Budapester ortgeschichtlichen Ausstellungen 559-566

LÉT AY MIKLÓS A BUDAPESTI HELYTÖRTÉNETI KIÁLLÍTÁSOKRÓL Cikkünk a fontosabb (1983-ban még fennálló) helytörténeti kiállításokat tekinti át, majd végül egy 1981. évi időszaki kiállításról szól, melynek példaszerű készítési körülményei és közművelődési hasznosítása alap és mérce gyanánt szolgálnak, illetve alkalmat adnak néhány általános megjegyzésre. A helytörténeti mozgalomhoz és Csepelhez egyaránt méltatlan körülmények között, a Radnóti Miklós Művelődési Ház szűk folyosóján található a XXI. kerület múltját feldolgozó kiállítás. A falnak támasztott tizenkét tablón a szokásos vázlatos áttekintésben lehet részünk az őskortól napjainkig. A jelenlegi fővárosi kiállítások közül ez az egyetlen, amely igen helyesen, a földrajzi környezet, a természeti viszonyok tárgyalásával kezdődik. Negatív vonása viszont a szegényes grafika; a ragasztószalaggal keretezett fényképek, a különböző betűtípusok stb. A tárgyi anyag egy része — mint például a gépalkatrészek, sírkő, láda, szobor — a földön áll, másik része hat könyvtári vitrinbe került. Láthatók itt régészeti leletek, néprajzi tárgyak, iratok, igazolványok stb., hol felirattal, hol anélkül, de mindenesetre elég rendezetlenül. Egy nagy múltú település képe rajzolódik ki, mely a 19. század végéig mezőváros, illetve falu volt, majd ipari negyed, a munkásmozgalom egyik fellegvára lett. Sajnálatos, hogy Csepel legutóbbi két évtizedes fejlődésének érzékeltetése gyakorlatilag hiányzik. A ///. kerület központjában, a Zichy kastélyt övező műemléki épületben látható a helytörténeti gyűjtemény. A látogató először egy előtérbe jut, ahol a régi Óbudáról fényképeket, térképet, árvíztáblát és zárókövet, Békásmegyerről pedig egy hatalmas vaskaput talál. Tovább haladva egy folyosóra érünk, ahol a falakat vasrácsok, téglák, ajtók, utcatáblák díszítik. Idő- vagy tematikai rendről természetesen nem beszélhetünk, itt mindössze a kulturális élményhez illeszkedő hangulat megteremtéséről van szó. A folyosóról nyíló szobákban kapott helyet három tárgyegyüttes. „Tóbiás Simon kádármester műhelyé"-hen a gyűjteménynek ajándékozott eszközök, felszerelések tekinthetők meg. Ehhez járul még néhány szerszám használatáról készült fénykép és a magyarázó szöveg. A műhelyszerű elrendezéstől idegen, s ezért zavaró a nézők előtt magasodó üvegfal, még akkor is, ha tudjuk, hogy gyakorlati célt, nevezetesen a tárgyak védelmét szolgálja. A békásmegyei új lakótelep felépülését a falu részleges lebontása előzte meg. Ez a tény a régi életmód tárgyi emlékeinek azonnali gyűjtését tette szükségessé, melynek eredményeit az „Egy születő városrész múltjából. Békásmegyer" című kiállítás mutatja be. 559