Tanulmányok Budapest Múltjából 22. (1988)

ÜZEMTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK– BETRIEBSGESCHICHTLICHE STUDIEN - Sárközi Zoltán - Szilágyi Gábor - Gáspár Ferenc: A Fegyvergyár története, 1891-1948 = Geschichte der Waffenfabrik, 1891-1948 375-471

A fenti adatokból kitűnik, hogy az FFG már a háború első évében is nyereséget mutatott ki, 1940-ben pedig az előző évinek háromszorosa szerepelt a mérlegben. 1940-től ismét fizettek osztalékot a részvényeseknek, amelynek hatására 1941-ben az FFG 50 P névértékű részvényeit 210 P-ős árfolyamon jegyezték a budapesti tőzsdén. 312 Jó üzletnek bizonyult ekkor még a háború az igazgatóság tagjai számára is. Bud János, az egykori pénzügyminiszter, az igazgatóság elnöke évi 17.000 pengő tiszteletdíjat kapott, Dammang András vezérigazgató — évi hatvanezer pengős fizetésén túl — húszezer pengős különjutalmat vágott zsebre. 313 Az FFG-nek a győri program végrehajtása érdekében igen jelentős és gyors ütemű beruházásokat kellett eszközölnie. A legmagasabb összegű beruházásokat a vállalat 1939-ben hajtotta végre, egyedül a gránátgyártó üzem bővítésére 2.145.657 P-t fordítottak. 1940-ben félmillió pengős beruházással folytatták a törökbálinti csappantyúgyár bővítését, új gépekkel és berendezésekkel bővült a fémmű (245 000 pengő értékben), a lőszerüzem (175 000 P), a fegyverüzem (193 000 P), a Soroksári úti gyárban új rezsi üzem épült 170.000 P beruházással. 1941-ben a legfontosabb beruházás a törökbálinti csappantyú- és gyutacsüzem építésének befejezése volt 219.000 P költséggel. 1942-ben a tervezett új fegyvergyártmányok miatt újra nagymérvű, az előző évinek többszörösét kitevő beruházásokra került sor (1942. 3.163.255 P; 1941. 1.539.849 P). Egymillió pengőt költöttek a fémmű bővítésére a könnyűfém repülőgépalkatrészek gyártása miatt, a fegyvergyártás korszerűsítése 700.000, a lőszerüzem további bővítése 500.000 pengőt emésztett fel, újabb 280.000 pengőt fordítottak a csappantyú- és gyutacsgyártásra, stb. Az FFG beruházott vagyona az 1938. évi 21.091.422 pengőről 1942-ben 31.236.782 pengőre, tehát kereken tíz millió pengővel, 50%-kal emelkedett. A tíz millióból több mint kétmillióval emelkedett a gépek és felszerelések értéke (1938. 12.705.082 P; 1942. 19.907.411 P), közel három millióval az épületeké.

314 Miből fedezte a vállalat a fenti, jelentős beruházásokat? A háborút megelőző években a termelés bővítésének költségeit általában részvénykibocsájtások és bankhitelek útján fedezték. Az FFG csak a PÍRT alapításakor folyamodott a részvény kibocsájtás eszközéhez, de ez az akció csak formális volt, mert a PÍRT részvények nem kerültek tőzsdei forgalomba. A haditermeléshez szükséges beruházásokhoz az állam is nyújtott segítséget kölcsönök és előlegek formájában. A törökbálinti csappantyú- és gyutacsüzem létesítésénél a teljes összeg 20%-át a kincstár bocsájtotta a gyár rendelkezésére.

315 A vállalat anyaintézete, a MÁH vezetői mindig aggodalommal tekintettek a mind jobban fokozódó haditermelésre. 1941 decemberében elutasították az FFG vezetőségének az alaptőke felemelésére tett javaslatát, mondván: „a banknak nem érdeke érdekeltstqét jelentékenyen szaporítani, mert a vállalat (FFG) kedvező kilátásai a háborús évekre korlátozódnak."

316 Az alaptőkeemelésre 1942. szept. 21-én került sor. 54.400 db új részvény kibocsájtásával az alaptőke 5.440.000 P-ről 8.160.000 P-re emelkedett. A részvények 75%-a továbbra is a MÁH kezében maradt.

317 Az FFG-nél eszközölt beruházások finanszírozásának kulcsa másutt rejlik. Mint a bank számára készített intern, belső mérlegekből kitűnik, a gyár tényleges nyeresége messze meghaladta az extern, a nyilvánosság számára készült mérlegekben feltünte434