Tanulmányok Budapest Múltjából 22. (1988)

ÜZEMTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK– BETRIEBSGESCHICHTLICHE STUDIEN - Sárközi Zoltán - Szilágyi Gábor - Gáspár Ferenc: A Fegyvergyár története, 1891-1948 = Geschichte der Waffenfabrik, 1891-1948 375-471

1939. 1940. 1941. 3.585.000 P 3.670.000 P 3.912.000 P 1.942. Összesen: 3.265.000 P 14.432.000 P tett összegeket. 1940-ben az extern mérleg szerinti tiszta nyereség 1.167.971 P-t tett ki, az intern mérleg ugyanerről az évről 12.219.000 P-t mutat. A különbözetből több mint hárommilliót a tisztviselői nyugdíjpénztár kapott, amelyből Selypen ezerholdas gazdaságot, Zebegényben üdülőtelepet vásárolt, fél millió pengőt fordítottak jóléti alapra, 2.350.000 P-s adótartalékot képeztek és 3.670.000 P-t vontak el értékcsökkenési tartalékalap címén. Az értékcsökkenési tartalékalap az épületek és gépek kopásának, értékveszteségének fedezésére szolgált. A háború alatt az állam — a beruházások fedezése érdekében — az amortizációs kulcsot jelentősen felemelte (épületeknél 22,5%, gépeknél 7,5-22.5%-ot engedélyezett). Az FFG a háború évei alatt az alábbi értékcsökkenési leírásokat eszközölte: Év Összeg A beruházott vagyon %-a 14.5 13.8 14,0 10.5 Az FFG az 1939— 1942-es évek értékcsökkenési leírásaiból bőségesen fedezte az addigi összes beruházásokat, az intern mérlegekből kivilágló tényleges nyereségből fedezte még a fúzió előtti időből származó veszteségeit, jelentős tartalékalapot képezett, dotálta a jóléti, nyugdíj és egyéb adómentes alapokat, bőkezűen juttatott osztalékra, az igazgatóság, a vezető tisztviselők jutalmazására. 318 Az állam által engedélyezett értékcsökkenési leírást a vállalat az általa szállított áruk árába belekalkulálhatta. Gyárunk esetében, ahol a fő vásárló az állam volt, úgy tűnik, hogy a beruházásokat végülis a kincstár fedezte. Ez csak látszat, valójában a hadikiadások terheit a magyar állam az adóprés és a fedezetlen bankjegykibocsajtással előidézett infláció útján a dolgozókra hárította át. 1942—1943 fordulóján tehát a háború még jó üzletnek mutatkozott az FFG és a mögötte álló bank urai számára, hiszen a fúziókor még eléggé gyenge lábon álló üzemek helyett egy anyagilag teljesen rendben levő, ingatlan és gépi vagyonában megerősödött, Magyarország egyik legnagyobb gépgyárává vált céget mondhatták magukénak. A háborús üzlet csődje 1943 közepén Magyarország gyáriparának termelése elérte a csúcspontot, ettől az időtől kezdve az egymásután jelentkező nehézségek, a nyersanyaghiány, a munkaerő gondok, majd a bombázások, a nyilasok és a kivonuló német fasiszta seregek kártevése a termelés teljes dezorganizálásához és a beruházott vagyon pusztulásához vezettek. A magyar gyáripar egészét jellemző tendencia talán egy vállalatnál sem jelentkezett olyan pregnánsan, mint az FFG-nél. 435