Tanulmányok Budapest Múltjából 22. (1988)
ÜZEMTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK– BETRIEBSGESCHICHTLICHE STUDIEN - Sárközi Zoltán - Szilágyi Gábor - Gáspár Ferenc: A Fegyvergyár története, 1891-1948 = Geschichte der Waffenfabrik, 1891-1948 375-471
gyár Rt. ezen a napon magába olvasztotta a Magyar Fém- és Lámpaárugyár Rt.-ot. A Fémáru-, Fegyver- és Gépgyár Rt. cégnév alatt létrejött új vállalat alaptőkéjét 5.440.000 P-ben állapították meg. Hogy a teljes alaptőke biztosítva legyen, újabb 28.800 darab, egyenként 50.- P névértékű részvényt bocsájtottak ki. Az értük befolyt 1.440.000 P-t a Fegyvergyár korábbi 4.000.000 P-s alaptőkéjéhez csatolták. 245 A fúzió gyors megvalósítása érdekében végrehajtott alaptőkeemelés sikerét a Magyar Általános Hitelbank biztosította azzal, hogy az újonnan kibocsájtott részvények döntő többségét átvette. 246 A Fémáru-, Fegyver- és Gépgyár Rt. megszületésével a Honvédelmi Minisztérium megszabadult attól a ránézve nyomasztó tehertől, mely a Weiss Manfréd gyárnak a tüzérségi lőszergyártásban addig elfoglalt monopolhelyzetéből, árdiktatúrájából adódott. Az új vállalat révén a hadikincstár a következő években lényeges anyagi megtakarításokat tudott elérni a tüzérségi lőszerek beszerzésénél. 247 A Hitelbank részére azt jelentette vállalatainak egyesülése, hogy a gyártási jelleg kétarcúsága révén az új cég könnyen reagálhatott a politikai, vagy a gazdasági életben beálló változásokra: a volt fegyvergyári profil a háborús viszonyok között, a lámpagyári pedig a béketermelés idején biztosíthatta a pénzügyileg is kimutatható eredményes fejlődést, számára, mint főrészvényes számára a magasabb nyereséget. Az átszervezések lebonyolítása. Beruházás, termelés Az 1935 novemberében megszületett Fémáru-, Fegyver- és Gépgyár Rt. már az év végén hozzákezdett az új gyártási ágakra való berendezkedéshez. A tervezési munkák közvetlenül a fúzió után megkezdődtek és felölelték a volt Fegyvergyár területén álló, félbemaradt épületek befejezését, illetve átalakítását, a volt lámpagyári üzemek költözésre való előkészítését, átcsoportosítását, illetve kiegészítését korszerű üzemvitelre, a régi fegyvergyári üzemek összevonását az átköltözésre kerülő új, illetve már meglevő régi üzemekkel. Szervesen kapcsolódott ezekhez a munkákhoz az 1936. év első felében a törökbálinti üzem, valamint Kőbányán a fémhengermű- és présmű tervezése. A lámpagyári üzemeknek Kőbányáról a Soroksári-úti telepre való átköltöztetése 1936. májusában indult meg és július végén fejeződött be. A költözés fokozatosan történt. A nagyobb gépállománnyal rendelkező műhelyekből először csak a géppark egy része került át a Soroksári útra, és míg azok felszerelése tartott, a megmaradt berendezésekkel zavartalanul folyt a termelés Kőbányán. Amint az új műhelyekben megindulhatott a munka, sor került a Kőbányán visszamaradt részek átszállítására is. A költözés szervezett lebonyolítása lehetővé tette, hogy az 5 napig tartó vasöntödei üzemszünetet kivéve valamennyi műhely zavartalanul termelhetett. Már a Fegyvergyár telepén került sor a volt lámpagyári üzemek új gépekkel való kiegészítésére, de ez a munka a gépek fokozatos beérkezése és az azzal kapcsolatos elvámoiási nehézségek miatt a késő őszi hónapokig tartott. A Soroksári-úti telepen folyó nagyarányú átszervezési munka, az új gyártási ágazatokra való áttérés előkészítése nem ért véget a lámpagyári üzemek nagy részének befogadásával. Mind a megnövekedett létszám és géppark, mind a racionálisabb gyártás igényei 416