Tanulmányok Budapest Múltjából 22. (1988)

ÜZEMTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK– BETRIEBSGESCHICHTLICHE STUDIEN - Sárközi Zoltán - Szilágyi Gábor - Gáspár Ferenc: A Fegyvergyár története, 1891-1948 = Geschichte der Waffenfabrik, 1891-1948 375-471

Vállalati adatokból megállapíthatóan 183 az összforgalom visszaesése az 19331935. években a korábbi helyzethez képest katasztrofálisnak minősíthető: hozzávetőleges számítás alapján az 1927—1932. évi összeladás 15—30%-ára becsülhetjük. Az összforgalmon belül a katonai célokat szolgáló szállítások 1933-ban 79.09%-ot, 1934-ben 82.09%-ot, 1935-ben pedig 71.18%-ot tettek ki. A számok tanúsága szerint a vállalat ebben az időszakban is döntő mértékben a kincstár rendeléseitől függött, bár az 1929—1932 közötti válságidőszakhoz viszonyítva jelentős visszaesés tapasztalható a honvédségi szállítások arányaiban. Az elénktáruló kép a Fegyvergyár rendkívüli méretű válságát mutatja. A forgalomcsökkenés káros következményeit még a költségek lehető legmesszebbmenő leszállításával is csak igen szerény mértékben lehstett enyhíteni. A fokozottabb takarékosságnak gátat szabott az a körülmény, hogy az üzem jellegére és a hadikészültségi szempontokra való tekintettel sem a beruházások, sem a személyi keretek nem voltak lényegesen apaszthatók.

184 A szükség parancsolta részbeni üzemszünetelés időszakát a gyár vezetősége a műszaki felkészültség növelésére, a gépi berendezések és felszerelések javítására és karbantartására használta fel. 18s Ilyen jellegű munka bőven akadt. A munkások jelentős része foglalkozott 1934 végén a többezer darab, már évek óta üzemen kívül álló gép és berendezés felújításával. A foglalkoztatottság hiánya nemcsak a géppark kihasználatlanságában mutatkozott meg: ezt tükrözték a részben kiürült gyár- és irodaépületek is. I8A A termelés és forgalom alakulása után tekintsük át röviden a termelőkapacitás bővítése érdekében végzett beruházási tevékenységet. A nagyközönség tájékoztatására szolgáló hivatalos adatokból 187 úgy tűnhetne, hogy 1926-1933 között szinte megszűntek a beruházások: mind az ingatlanok, mind a gépek és berendezések értékadatai lényegében a teljes pangás képét mutatják. A valóságban korántsem ez volt a helyzet. A Fegyvergyár vezetősége ezekben az években nagyon is jelentős összeget, 816.000 P-t fordított a termelőapparátus bővítésére és modernizálására, de a gépeket és berendezéseket zömmel a saját műhelyekben, a gyár dolgozóival állíttatta elő, újíttatta fel. E ,,belső beruházások" értéke azonban - rezsiköltségnek minősülvén — nem szerepelt a nyilvános mérlegekben. Hasonlóképpen nem kaptak helyet a mérlegek ,,Vagyon" oldalán azok a gépek és berendezések sem, melyeket a géppuskagyártásra való berendezkedés kapcsán vásároltak meg a Honvédelmi Minisztériumtól.

1 88 Pénzügyi eredmények A Fegyver- és Gépgyár Rt. vezetősége az 1925—1934. esztendők nyilvános mérlegeiben az alábbi pénzügyi eredményekről adott számot:

189 Év Eredmény Év Eredmény 1925. 120.401 P nyereség 1930. 1.111.574 P nyereség 1926. 367.840 P nyereség 1931. 618.151 P nyereség 400