Tanulmányok Budapest Múltjából 22. (1988)

ÜZEMTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK– BETRIEBSGESCHICHTLICHE STUDIEN - Sárközi Zoltán - Szilágyi Gábor - Gáspár Ferenc: A Fegyvergyár története, 1891-1948 = Geschichte der Waffenfabrik, 1891-1948 375-471

1927. 727.317 P nyereség 1932. 338.382 P nyereség 1928. 1.089.536 P nyereség 1933. 1.412.826 P veszteség 1929. 1.307.900 P nyereség 1934. 5.845.940 P veszteség Az infláció hatásától már mentes tíz év pengőértékben egységesen bemutatható számadataiból kitűnően az 1925. esztendő az 1929-ig tartó, töretlen ívben emelkedő nyereségek korszakát indította el. A termelésben és fogyasztásban bekövetkezett csökkenésnek megfelelően 1930-tól megkezdődött a nyereségek lemorzsolódása, és tartott 1932-ig. Ez a három évet felölelő hanyatlás azonban még nyereséges üzletmenetet jelentett, amivel a válság idején nagyon kevés vállalat dicsekedhetett. Az 1933-1934. üzletév rendkívül magas veszteségei már világosan tükrözték azt, hogy a vállalat a mélypontra jutott, ami teljesen érthető is, ha a termelés és fogyasztás katasztrofális zuhanására gondolunk. A nyilvánosságra hozott adatok azonban nem a valóságot tükrözik. A vezetőség nem a pillanat realitásaira volt kíváncsi, hanem egy kedvezőbb kép kialakítása érdekében távlatokban számolt és gondolkodott. Ennek megfelelően az egyes üzletévek mérlegeiben nem az adott esztendő tényszámait, hanem a hosszabb gyártási időt igénylő rendelések beruházási költségeinek és majdan várható nyereségének előre szétparcellázott, nagyjából arányosan megosztott összegeit szerepeltette. Erről az elszámolási rendszerről a Magyar Általános Hitelbank egyik revizora így nyilatkozott:,,A vállalatnak nincsen üzemkönyvelése és a mérlegek összeállítása, valamint az évközi tételek kontírozása (számlázása) tekintetében olyan helyi szokások vannak érvényben, melyek a kérdések tisztázása tekintetében nehézségeket okoznak."

1 90 A Fegyvergyár vezetőségének az a törekvése, hogy mérlegtechnikai bravúrokkal, a bevételek és kiadások arányának mesterséges megteremtésével egy konszolidált üzleti viszonyokat tükröző mérleget hozzon létre, a részvényesek szempontjából igen hasznosnak bizonyult. A kifizetett osztalékok százalékarányát a táblázat szemlélteti.

191 Év Egy részvény után Ev Egy részvény után osztalék %-ban osztalék %-ban 1926. 10 1931. 16 1927. 20 1932. 8 1928. 30 1933. 1929. 36 1934. 1930. 30 Mindenek előtt meg kell állapítanunk,hogy a részvénytársaságok gyakorlatában általában szokásos, tisztes eredménynek minősülő 5—8%-os osztalékot a Fegyvergyár mindössze egy esztendőben fizetett, olyan időszakban, amikor a gazdasági dezorganizáltság, a mélypontjára jutott válság körülményei között a vállalatok jelentős része vagy tönkrement, vagy éppen csak tengődött. Az 1928—1931 közötti évek osztalékai már egészen kivételesnek számítanak. Különösen figyelemre méltó, hogy a normális gazdasági viszonyok között is szinte elérhetetlen magasságú osztalékok kifizetése jórészt a válság 401