Tanulmányok Budapest Múltjából 22. (1988)

ÜZEMTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK– BETRIEBSGESCHICHTLICHE STUDIEN - Sárközi Zoltán - Szilágyi Gábor - Gáspár Ferenc: A Fegyvergyár története, 1891-1948 = Geschichte der Waffenfabrik, 1891-1948 375-471

mint gépészmérnök. 1883-ban Budapesten született. Nevével a későbbiek folyamán fogunk még találkozni. Böröcz József középiskolai tanulmányainak befejezése előtt 4 évig lakatosként dolgozott a gyárban, majd mérnöki oklevelet szerzett. 1907 óta gépészmérnökként alkalmazták. 1880-ban Szegeden született. Farkas Balázs 1890-ben szerszámlakatosként kezdte működését. 1872-ben Kiskunfélegyházán született. 4 elemit és 3 reáliskolai osztályt végzett. Erzsébetfalván lakott, ahol egyébként hozzá hasonlóan a gyár kétkezi munkásai zömének lakása volt. Gschwind János 1908-ban lépett be a gyárba, ahol szerszámlakatosi munkát vállalt. 1871-ben Brassóban született, 3 reáliskolai osztályt végzett. 1897 és 1908 között a stájerországi osztrák fegyvergyárban dolgozott, mint szerszámlakatos és projektőr. Hornitsek Ignác vasesztergályos 1908-ban lépett a gyár szolgálatába. 1874-ben Üllő községben született. 6 elemit és 3 alsófokú ipariskolai osztályt végzett. Erzsébetfalván lakott. Nevével a későbbi események folyamán is többször fogunk még találkozni. Egyike volt a fegyvergyári munkások legharcosabb vezetőinek. 88 A felsorolást folytathatnánk. A bemutatott példák is elégségesek azonban arra, hogy rajtuk keresztül bepillantást nyerjünk a vállalati alkalmazottak életébe és felmérhessük a nehéz mindennapi munkájukhoz vezető hosszú előkészítő utakat is. III. AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ SODRÁBAN 1912 őszén kitört az első balkáni háború, mely az egymással szembenálló imperialista nagyhatalmi szövetségeket a háborús előkészületek meggyorsítására ösztönözte. Ennek hatása mutatkozott meg a Fegyver- és Gépgyár Rt. életében végbemenő újabb, minőséginek nevezhető változásokban is. A fegyverkezés, a fegyvergyártás üteme mintegy varázsütésre meggyorsult. 1912-ben nyilván ezért kérték a Főváros illetékes elöljáróitól a fegyvergyártási műhely kibővítésének engedélyezését. 89 1913. július 26-án a Duna vizét szállító csővezeték meghosszabbítását kérvényezték. 90 A vízmű és a hozzátartozó víznyelő telep 1916 folyamán el is készült. 91 A másik nagy háborús beruházás az iparvágány elkészítése volt. Ez a gyártelepet kötötte össze a Máv. „Budapest—Ferencváros" teherpályaudvarával. 1916. március 20-án adott ehhez építési engedélyt a kereskedelemügyi miniszter, s a következő évben már sor került csőn ka vágánnyal való kibővítésére is. 92 Közben — még 1913-ban —, a famegmunkáló épület padlását műhellyé alakítják át, 93 ugyanekkor megkezdik egy fészer építését. 94 1916-ban köszörűs-, és edző műhely, továbbá gép-és kazánház építésére kérnek engedélyt, mégpedig a IX. ker. Soroksári út 158. számú, 9640/1/d/1 hrsz. telken, melyet a Fővárostól vásároltak meg. 9S 1917-ben földszintes kovácsműhely és agyfa-műhelytoldalék építése következett, majd lövölde létesítése és az igazgatósági épületre emelet ráépítése. 96 Ugyanez évben újabb gyárkémény, majd 1918-ban vízto386