Tanulmányok Budapest Múltjából 22. (1988)

ÜZEMTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK– BETRIEBSGESCHICHTLICHE STUDIEN - Sárközi Zoltán - Szilágyi Gábor - Gáspár Ferenc: A Fegyvergyár története, 1891-1948 = Geschichte der Waffenfabrik, 1891-1948 375-471

rony építése került szóba. 97 Végül 1918. június 5-én a kondenzvizek levezetésének engedélyezését kérték. 98 A gyártelepen az alapítás óta soha nem folytak olyan nagyszabású építkezések, mint éppen az első világháború éveiben. A nagy építkezések korszaka 1888-ban kezdődött s 1918-ban lényegében le is záródott. Innen kezdve a főfeladatot az épületek karbantartása alkotta. " Az első világháború alatt, az ún. „Hindenburg terv" keretében felépített, többemeletes vasbeton építmények még 1947-ben is jók és üzemképesek voltak. 10

° Az építkezések csak egyik részét jelentették a szükséges bővítéseknek. Ugyanilyen fontosságú volt a gépi berendezéseknek egyik napról a másikra történő, sokszoros méretű megnövelése. Az üzemeltetés kibővítéséhez szükséges szerszámgépeket most is maga a vállalat készítette el. Igy vált lehetővé, hogy a „95 mintájú" hadipuska gyártásánál napi 100 darabról 1200 darabra növeljék a termelést. Az általános természetű gépészeti berendezés 1919-re mintegy 4.000 darabra nőtt. E nagymennyiségű gépi berendezési anyag zömét a Magyar Tanácsköztársaság leverése után a román katonai hatóságok leszerelték és elvitték. 101 Ha most pontosan érzékeltetni akarjuk azt a változást, melyet a vállalat életében a háború okozott, egy-két adatot kell ide iktatnunk az utolsó békeévekből. 1911—1912ben még a megállapodottság jeleivel találkozunk mindenütt. A gyártás ugyan magában foglalta a katonai lőfegyvereket, a Frommer-féle ismétlő pisztolyokat és golyószórókat, de a polgári használatra szánt Diesel-motorokat, szerszámgépeket és különféle tömegcikkeket is. Csak így érthető, hogy a vállalatnak kiterjedt export kapcsolatai voltak. 102 Az erőgépek teljesítménye 1580 lóerőre emelkedett, az alkalmazottak száma 1911-ben 1076, akik közül 84 tisztviselő, 28 művezető, 811 férfi munkás, 16 női munkás és 137 tanonc.

103 A fokozott fegyverkezésre az üzleti világ rögtön élénken reagált. A fegyvergyártás iránti régebbi közömbössége egyszeriben eltűnt. Erre vall, hogy a Fegyver- és Gépgyár Rt. részvényeit már az első háborús években is rendszeresen felüljegyezték. 1916-ban pedig a 300 koronás részvények árfolyama szokatlanul magasra, 600 koronára ugrott fel. 104 Alighanem ezzel függött össze, hogy 1914. június 19-e óta újra az igazgatóság tagjai közt találjuk Kornfeld Zsigmondot. 105 Rövidesen sor került természetszerűleg a bővülő termelést szolgáló alaptőke emelésére is. 1916. szeptember 30-án a rendes évi közgyűlés 18.000 db., egyenként 300 koronás részvény kibocsátásával 5.400.000 koronával emelte fel a vállalkozás alaptőkéjét, mely így a régivel együtt 10.800.000 koronát tett ki, s összesen 36.000 db., bemutatóra szóló részvényre oszlott. 106 Ha figyelembe vesszük azt a körülményt, hogy a háború utolsó esztendeiben már érezhető volt a pénz romlása, akkor is önmagáért beszél az alaptőke összegének kétszeresére történt emelése. Még feltűnőbb üzleti eredményeket mutatnak az évi nyereség kimutatások. 1912-ben 339.328.23 korona 1914-ben 738.860.47 korona 1916-ban 2.742.499.69 korona 1917-ben 1.168.830.22 korona 387