Tanulmányok Budapest Múltjából 22. (1988)

ÜZEMTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK– BETRIEBSGESCHICHTLICHE STUDIEN - Sárközi Zoltán - Szilágyi Gábor - Gáspár Ferenc: A Fegyvergyár története, 1891-1948 = Geschichte der Waffenfabrik, 1891-1948 375-471

kozásban nincs lényeges változás. A német anyanyelvűek száma ekkor 45, a cseheké 16, a többiek kevés kivétellel magyarok. Az új felvétel beszámol a munkások iskolázottságáról. Eszerint 1 elemit végzett 2 elemit végzett 3 elemit végzett 4 elemit végzett 5 elemit végzett 6 elemit végzett 12 9 24 145 64 104 Polgári vagy középiskola első osztályát elvégezte 3 második osztályát elvégezte 10 harmadik osztályát elvégezte 3 negyed i k osztá I y át e I végezte 14 Ipari szakközépiskolát végzett írni-olvasni nem tud hiányzik az adat 92 9 437 esetben összesen: 926 Tanulatlan munkás 319 betanult munkás 67 szakképzett munkás 302 tanonc munkás 238 Összesen: 926 Az iskolázottság egészében távolról sem mondható kielégítőnek. Volt azonban egy kisebbség, amely már ekkor elérte azt a tanultsági fokot, melyet a gyárban végzett mindennapi munkája megkívánt. A statisztikai táblázatok egyike részletesen közölte az egész vasipari szakma alapbér- és kereseti adatait is. Eszerint a Fegyver- és Gépgyár Rt.-ban a bérezés az első világháborút közvetlenül megelőző években általában felette állott a szakmai átlagnak. Utoljára maradt, hogy a gyár legrégibb munkásainak és tisztviselőinek egy-két jellemző személyi adatát ismertessük: Aczél Arthur esztergályos mesteri minőségben 1909 óta dolgozott a gyárban. Előzőleg több más cég alkalmazta, köztük külföldi (lotharingiai) vasgyár is. 1869-ben Budapesten született, ipariskolát végzett. Balogh Artúr a Schlick-Nicholson Gép-, Vagon- és Hajógyár Rt. szerkesztő mérnöke volt 1906 és 1909 között. Innen 1909-ben került át a Fegyver- és Gépgyár Rt.-hoz, 385