Tanulmányok Budapest Múltjából 22. (1988)

ÜZEMTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK– BETRIEBSGESCHICHTLICHE STUDIEN - Sárközi Zoltán - Szilágyi Gábor - Gáspár Ferenc: A Fegyvergyár története, 1891-1948 = Geschichte der Waffenfabrik, 1891-1948 375-471

Központi Szövetsége" erzsébetfalvi helyi csoportja. 392 szervezett munkást, 350 szociáldemokrata párttagot és 150 pártlap előfizetőt egyesített soraiban. A fegyvergyáriak közül kerültek ki a szervezet vezetői, így pl. Győri István, Horváth Gusztáv, Vilner Károly és Nagy György . A nagymúltú Ferencvárosi Torna Club (F.T.C.) vasas szakosztályának gúla csapatában is zömmel fegyvergyáriak tornáztak. 70 Az 1907. évvel valóságos sztrájk-sorozat vette kezdetét. Ez évben 56 esztergályos hagyta abba a munkát, mert április 12-én benyújtott követeléseiket az igazgatóság nem teljesítette. A kérés a túlórák megfelelő díjazását és az ingyen szerszám juttatásokat is magába foglalta. Az igazgatóság elutasító válasza után az érdekelt munkások munkakönyvüket kivették. 71 1908-ban a Diesel-osztály munkásai, mintegy 80 lakatosszerelő, 20 segédgépmunkás, 15 motorkezelő és 10 napszámos március 18-tól április 9-ig állt bérharcban. Követelték az akkord árak szabályozását, akkord-bárcák kiadását, némi béremelést, a túlórák és a vidéken végzett munkák utáni pótlékot. A gyár vezetői a kéréseket lényegileg teljesítették s a sztrájkotokat a munkába visszavették. 72 1908.október 8-án a tüntető fegyvergyáriak ellepték a körutat. 73 Az 1910. év körül napirenden voltak Budapesten a Taylor rendszer (az akkord egy bizonyos fajtája) miatti sztrájkok. Ezeknek hullámai rövidesen elérték a Fegyver- és Gépgyár Rt. ipartelepét. Itt is nagyarányú sztrájK robbant ki, mely az akkordmunka elleni fellépés jegyében zajlott le. 74 Emiatt az esztergályosokat, szám szerint 49-et 1909. november 29-én a munkából elbocsátották. A szervezett munkásság viszont bojkott alá helyezte a gyár vasesztergályos osztályát. „Az esztergályosok szünetelése miatt a többi üzemek is szüneteltek, ezért a gyár december 18-án a még dolgozott 400 munkást is elbocsájtotta s a gyár üzemét beszüntette." 7S A kizárás 1910. február 3-án szűnt meg, amikor a gyár vezetősége 5 vasesztergályos kivételével összes munkásait visszavette. A sztrájk eredményeként a vasesztergályos osztályon az eddigi akkord rendszert órabéres rendszerrel cserélték fel. 10 óra munkaidő alatt 1 korona 15—25 fillér keresetet lehetett elérni. Szigorú intézkedést hoztak az el késések ellen. 76 A meglehetősen harcias fegyvergyáriak a következő év őszén újabb sztrájkot robbantottak ki. Az igazgatóság egy Diesel-motor alkatrészt, melyet eddig 6 korona napibérrel alkalmazott munkás készített, akkord árban akart megcsináltatni. Ezért 2.90 koronát ajánlott fel, a műhely bizalmiak viszont 3.50 koronát kértek. Mivel senki sem volt hajlandó elkészíteni a kívánt darabot, szeptember 20-án az esztergályos műhelyt bezárták. A Magyarországi Vas- és Fémmunkások Központi Szövetsége viszont elrendelte a bojkottot. 77 A sztrájk ismét áthúzódott a következő évre s 1912. február 23-án azzal ért véget, hogy az elbocsátott 72 esztergályos közül a kisebb rész, mintegy 26 visszatért az üzembe. 78 Az esztergályosok nagyobbik része más budapesti gyárakban helyezkedett el. Harcukat támogatták a fegyvergyári revolverpad osztály munkásai is, akik közül 20 ugyanez év február 9-én kezdett sztrájkot. 79 1912. január 4-én a munkát a Dieselmotor osztály 78 lakatosa is beszüntette. Az ok egy rézesztergályos elbocsátása volt. A sztrájk következtében 52 segédmunkásnak sem volt tennivalója. Végül január 10-én a sztrájk az elbocsátott munkás visszavételével véget ért. A Diesel-osztály 68 lakatosa és szerelő munkása május 21-én újra sztrájkba lépett. Óra- és akkordbér javításokat kér383