Tanulmányok Budapest Múltjából 22. (1988)

ÜZEMTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK– BETRIEBSGESCHICHTLICHE STUDIEN - Sárközi Zoltán - Szilágyi Gábor - Gáspár Ferenc: A Fegyvergyár története, 1891-1948 = Geschichte der Waffenfabrik, 1891-1948 375-471

A vállalat vezetésében is változások zajlottak le. 1908. szeptember 5-én előbb Bláthy Ottó Titusz, majd 1910. június 28-án Frommer Rudolf lett az igazgatóság tagjává. 6Z 1910-ben a tisztikar az alábbiak szerint alakult. Elnök: báró Roszner Ervin. Igazgatók: Frommer Rudolf és Tobisch Ferenc. 63 A vállalkozás a század első évtizedében üzleti szempontból is teljesen kielégítő képet mutatott. Minden esztendő jelentős nyereséggel zárult: 1901-ben 505.548.69 korona 1903-ban 328.073.44 korona 1905-ben 255.120.87 korona 1907-ben 259.200.59 korona 1909-ben 368.575.71 korona 1910-ben 291.267.84 korona volt a tiszta haszon. 64 Igy azután minden esztendőben fizettek osztalékot és jutalékot. Az 1910. december 31-i mérleg szerint a vagyon- és teher 16,397.517 koronára növekedett. A vállalat részvényeit a Budapesti Áru- és Értéktőzsdén kis ingadozással, általában névértékük szerint jegyezték. 65 \/ II. AGYÁR MUNKÁSSÁGÁNAK HELYZETE ÉS MOZGALMAI Aligha van Budapesten, sőt egész Magyarországon gyár, melynek múltbeli tevékenységét vizsgálván a munkásság helyzetéről olyan bőséges adatok állnának rendelkezésünkre, mint a Fegyver- és Gépgyár Rt-nál. 1905-ben a Budapesti vas- és fémmunkások általános sztrájkja idején a jelek szerint a fegyvergyáriak is beszüntették a munkát. Közelebbi adataink is vannak arról, hogy . . .,, a csepeli és erzsébetfalvai vasmunkásokat a csendőrség több ízben megtámadta s e két községben valóságos rémuralmat teremtett. Több munkást letartóztattak." 66 A hír számunkra azért érdekes, mert - mint később látni fogjuk — a fegyvergyári munkások zöme Erzsébetfalván lakott. Ugyancsak erről a sztrájkról közlik, hogy „negyedik hetében több munkás Németországba vándorolt." 67 Ezek közt volt pl. Kobinszky Rezső művezető, aki 1905-ben a Fegyver- és Gépgyár Rt. Soroksári-úti telepén volt alkalmazva. A sztrájk következtében előbb Berlinbe, majd innen az Északamerikai Egyesült Államokba vándorolt ki. Erzsébetfalván lakó családja rövidesen követte őt. Utódai ma az Északamerikai Egyesült Államokban élnek. 68 Mint jellemző adatot említem meg itt, hogy az Erzsébetfalván 1898 körül megalakult munkás betegsegélyező pénztár vezetése is a fegyvergyáriak kezében volt. 69 Ugyancsak ők voltak a hangadók az erzsébetfalvi Török Flóris utcában, a 60. szám alatt 1897 óta működött „Budapesti Vas-és Fémáru- Munkások Önképző- és Segélyező Egyleté"-ben. Ennek tagja volt többek közt Balkovits fegyvergyári csiszoló, aki fennmaradt tagsági könyvének tanúsága szerint 1897-ben lépett be az egyletbe. 1906 óta a szervezet új nevet kapott: „Magyarországi Vas- és Fémmunkások 382