Tanulmányok Budapest Múltjából 22. (1988)

ÜZEMTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK– BETRIEBSGESCHICHTLICHE STUDIEN - Sárközi Zoltán - Szilágyi Gábor - Gáspár Ferenc: A Fegyvergyár története, 1891-1948 = Geschichte der Waffenfabrik, 1891-1948 375-471

tésének engedélyezése követett. 5 ° 1909-ben 15 évre szóló állami kedvezményt kap­tak önműködő pisztolyt és ugyanilyen puskát gyártó üzemágak részére. Ehhez azonban előfeltételként az illetékes hatóságok megkívánták, hogy egy, a technika legújabb vív­mányai szerint berendezendő új épületre, gépekre és berendezésekre 3 év leforgása alatt legalább 800.000 koronát költsenek, továbbá, hogy az új üzemben legkevesebb 170 mun­kást foglalkoztassanak. 51 Ugyanebben az évben megkezdték egy tölténytöltő műhely építését. Itt egy 20 lóerejű, 1200 fordulatszámú, 200 voltos, 3 fázisú, váltakozó áramú, Ganz-féle elektromotor közlőmű szolgáltatta a hajtóerőt. Földszintes nyitott fafészer építésének engedélyezése járult mindehhez, 52 majd szükségessé vált, hogy a lövöldét bővítsék s építési engedélyt kérjenek az erőtelepen egy 24 méter magas, falazott gyári kémény felhúzására. 53 A gyár területén jócskán megszaporodtak a különféle erőgépek, főleg a Ganz-féle elektromotorok és a Diesel-motorok. Ezek hajtották hajtószíjak segít­ségével a különféle sugárfurógépeket, horony vésőgépeket, és esztergapadokat. S4 A beruházások nyomán tulajdonképpen csak most kezdődött meg a gyárban a katonai és polgári használatra készült lőfegyverek tömeges előállítása. Nem kétséges, hogy mindez szorosan összefüggött az új igazgató, Frommer Rudolf munkájával. Őt em­beri magatartása miatt sokan nem tartották kellemes személynek, 5S tagadhatatlan azon­ban, hogy a Frommer Rudolf-féle szabadalmak szerinti konstrukciók gyártása szerzett a gyárnak hírnevet és egyúttal jelentős külföldi piacokat. Ekkor indult meg a kézi-, marok-, vadász- és gépfegyverek, továbbá a sörétes puskák s az önműködő Frommer-féle piszto­lyok gyártása, melyekből évről-évre egyre nagyobb mennyiséget termeltek. 1906-ban pl. 11.000 db. csendőrségi karabélyt adtak el. Újítás volt a megelőző időkhöz képest, hogy a vállalkozás most már saját maga állított elő vasöntvényeket is. S7 A gépi hajtóerő a telepen 1910-ben 1.400 HP.-t tett ki. 58 1906-ból fennmaradt egy „Szabatos Szerszámgépek Jegyzéke" című katalógus, mely részletesen felsorolja a vállalat által gyártott szerszámgépeket. Az egyetemes szer­számgépek mellett jelentős számban állítottak elő a tömegcikk ipar számára szolgáló, forgácsolással és melegtechnológiával dolgozó célgépeket. Igen sokféle rendeltetésű mosó­gépet is gyártottak. A fúrógépek közül kiváltak az oszlopos-, állványos-, sugár- és a tömeg­cikkgyártásban használt gyorsfúrógépek. Célgépeik jórésze a fegyvergyártás igényéit szolgálta. A szerszámgépgyártás fejlesztése érdekében 1900-ban megvásárolták a Hendey által szabadalmaztatott, menetvágó esztergapadokra alkalmazott Norton-kerék-szekrény licen­ciát. Ezt az esztergapad típust 1900-tól kezdve többféle méretben kis-sorozatban kezdték el gyártani. Itt készült el Johann Moll augsburgi mérnök szabadalma alapján az első gyű­rűseszterga, melyen a lassújáratú Diesel-motorok forgattyús tengelyének könyökös csap­jait esztergálták meg. 59 Az 1901. esztendőben — önálló szerkesztésben - készítette el a gyár az első hátraesztergálópadot. A „Hungária DL 210" jelű, saját konstrukciójú vezér­és vonóorsós egyengető esztergapadot 1904-ben sorozatban kezdték el gyártani. 60 A vállalkozás munkásainak létszáma ennek ellenére lényegében megmaradt azon a szinten, amelyen a századfordulón állott. 1910-ben 1130 munkást foglalkoztattak. Most azonban e létszámmal már csak a 29. helyet tudták elfoglalni az ország gyárainak sorá­ban. 61 381

Next

/
Thumbnails
Contents