Tanulmányok Budapest Múltjából 22. (1988)

ÜZEMTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK– BETRIEBSGESCHICHTLICHE STUDIEN - Sárközi Zoltán - Szilágyi Gábor - Gáspár Ferenc: A Fegyvergyár története, 1891-1948 = Geschichte der Waffenfabrik, 1891-1948 375-471

A három millió forint összegű részvénytőkét az osztrák „Union" — Bank vezetésével a Berliner Handelsgesellschaft és a Magyar Leszámitoló- és Pénzváltóbank Rt. vették át. A német Löw-cég az általa szállítandó gépi berendezések értékével, 850.000 márkával részesedett a vállalkozásban. Nyilvánvaló tehát, hogy a magyarországi fegyvergyár a német és az osztrák nagytőke közös behatolásának útján jött létre. 8 A gyár az ismertetett, körültekintő gondoskodás ellenére sem tudott beindulni. 1890-ben már híre járta, hogy komoly bajok vannak az újonnan létesített vállalkozás körül. A bajok okai rövidesen kiderültek. A Löw-gyár a szállítandó gépek egy részét az angol Greenwood és Bathley cégnél rendelte meg. Fz az angol cég igen jó hírnévnek örvendett, most azonban kivételesen nem adott el kifogástalan gépeket. Valószínű az a feltevés, hogy az üzleti hírnevére egyébként sokat adó angol cég ezúttal rendkívüli rekompenzációt kapott balul sikerült üzleti vállalkozásáért. Mindenki tisztában volt azzal, hogy a háttérben a stájerországi fegyvergyár húzódik meg, amelynek érdeke volt a magyarországi alapítás megbuktatása.

9 A bukáson vesztett a magyar állam, a főváros és a részvénytársaság. De két millió forint különbözetet nyert a börzén a stájerországi osztrák fegyvergyár. Az „Union"Bank zsebretette az alapítói nyereséget, minden 100 forint után 79 forintot, mivel a részvényeket még ideje korán — a bukás előtt jóval — magyar tőkéseknek adta el. Ilyen körülmények között 1890 végén feloszlott a „Magyar Fegyver- és Lőszergyár Rt."

10 Rövid ideig tartó fennállásának azonban ma is kézzel fogható nyomai és maradandó emlékei azok a hatalmas épületek, melyeket ekkor emeltek. A főváros IX. kerületének, a korabeli Külső Soroksári útnak meglehetősen messze eső, 100-as számmal jelölt telkén ugyanis varázslatos gyorsasággal épültek fel a későbbi Fegyver- és Gépgyár Rt. által is jól hasznosítható, sötét vörös-tégla épületek. 1889-re készült el a későbbi raktár, az ún. adminisztratio épület, (üzemirodák), a műszaki épület (később kereskedelmi irodák) és a kereskedelmi épültek, (később vendéglő épület csoport), továbbá a bejárat közelében levő villa. A hátsó részeken pedig a szereidé, a fegyverosztály és a kovácsműhely, melyek zömmel ma is fennálló, többé-kevésbé átépített és kibővített formában meglevő épületek. Ugyancsak 1889-ből való a kazánház a víztoronnyal, továbbá az 50 méter magas téglakémény. * A felszámolt gyár telepét előbb a Löw-cég vette át, majd ettől a a Magyar Ipar és Kereskedelmi Bank vásárolta meg 2.4 millió forintért a közben megalapított „Fegyveres Gépgyár Rt." számára. Az új vállalkozás főrészvényese azonban továbbra is a Löw-gyár maradt. 2 A gyors kudarcot tehát meglepően rövid idő múlva újabb alapítás követte. A Budapesti Kir. Törvényszék, mint cégbíróság 1891. február 24-én jegyezte be a társas cégek közé az új Fegyver- és Gépgyár Rt.-t. Az alakuló közgyűlés 1891. február 21-én Budapesten zajlott le. A vállalkozás alaptőkéjét ez alkalommal 2.400.000 forintban állapították meg, mely összeg 12.000 db., egyenként 200 forintos, bemutatóra szóló részvényből állott. A cég a bejegyzés szerint fegyver- és fegyveralkatrészek gyártására, továbbá szerszámgépek és egyéb gyártmányok előállítására rendezkedett be. 13 m

unka haladéktalan megindulásának kézzel fogható bizonyítéka, hogy a közös Hadügyminisztériumtóí 30.000, a magyar Honvédelmi Minisztériumtól pedig 65.000 darab fegyver elkészítésére 376