Tanulmányok Budapest Múltjából 22. (1988)

ÜZEMTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK– BETRIEBSGESCHICHTLICHE STUDIEN - Sárközi Zoltán - Szilágyi Gábor - Gáspár Ferenc: A Fegyvergyár története, 1891-1948 = Geschichte der Waffenfabrik, 1891-1948 375-471

SÁRKÖZI ZOLTÁN-SZILAGYI GABOR-GÁSPAR FERENC A FEGYVERGYÁR TÖRTÉNETE 1891-1948 I. A NAGYIPARI FEGYVERGYÁRTÁS KEZDETEI MAGYARORSZÁGON, A FEGYVER- ÉS GÉPGYÁR RT. MEGALAKULÁSA A magyarországi nagyipari fegyvergyártás kezdetei visszanyúlnak az 1848/1849. évi szabadságharc koráig. Ismeretes, hogy ekkor a fővárosban működő Pesti Hengermalom gépműhelyéből átalakított és államosított fegyvergyárat a Debrecenbe menekülő magyar kormány áttelepítette Nagyváradra. Az áttelepített fegyvergyár munkásainak hősi erőfeszítései tették lehetővé — többek közt — a honvéd hadsereg korszerű felszerelését és az 1849. év tavaszán kibontakozó diadalmas katonai ellentámadást. * A szabadságharc leverése hosszú időre lehetetlenné tette az önálló nemzeti érdekeket szolgáló fegyvergyártást is. Az 1867. évi kiegyezés utáni évtizedekben pedig a magyar uralkodó osztályok e téren is már csupán csak arra törekedhettek, hogy a kettős Monarchia keleti részének politikai, gazdasági és katonai súlyát valamelyest megnöveljék. Erőfeszítéseik végső fokon a Fegyver- és Gépgyár Rt. megalapítását eredményezték. A kiegyezés körüli években az Osztrák—Magyar Monarchia egyetlen jelentős, fegyvert előállító üzeme a stájerországi osztrák fegyvergyár, az ún. Wendl-gyár volt. A gyárnak volt Pesten, közelebbről Kőbányán egy fiókgyára. 2 Ez utóbbi történetéről alig tudunk valamit. Egy 1871-ből származó jelentés szerint: „. . . a kőbányai fegyvergyárban a munkabérek igen magasak, de a munkások igen rosszul élnek, mert az élelem és a lakás igen drága, a környéken egyetlen étkezőhely a kantin, amely monopolárakat számít fel. A rossz munkaviszonyok miatt minden munkás csak végső kényszerből dolgozik itt, amint lehet ott hagyja a gyárat . 3 A munkások száma elég jelentős volt, mert megközelítette az ezer főt, amit ekkor mindössze két gyár haladott túl.

4 A fiók telep az 1880-as évek közepén már nem működött, feloszlatásának pontos ideje azonban nem állapítható meg.

5 Ilyen körülmények közt 1886-ban határozta el a magyar kormány, hogy fegyvergyárat állít fel Magyarországon is. Ebbe katonai okokból az osztrák kormány beleegyezett. A tervek szerint a közös hadsereg fegyver rendeléseiben a budapesti gyár fele-fele arányban részesedik majd a stájerországi gyárral. 6 1887-ben létrejött az alapításra vonatkozó megállapodás. A kormány szerződésileg 180.000 db. fegyver rendelését biztosította. Ezen kívül ingyen telket és adómentességet adott, végül az illetékfizetések alóli felmentés és a felszereléshez szükséges külföldi gépek vámmentes behozatala egészítette ki a kedvezményeket. Ezzel szemben az új gyár elvállalta, hogy 1889-ben megkezdi a fegyverek szállítását. 7 375