Tanulmányok Budapest Múltjából 22. (1988)

ÜZEMTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK– BETRIEBSGESCHICHTLICHE STUDIEN - Jenei Károly: Az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. és elővállalatai = Die Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. (Vereinigte Glühlampen und Elektrizitäts AG.) und ihre Vorgänger 337-374

gyárát „Magyar Wolframlámpa-gyár Kremenezky János Rt." név alatt részvénytársasággá alakították át. A 700 000 korona alaptőkét képviselő részvényállomány 50%-át az Izzó vette át.

150 Még nagyobb horderejű üzletet jelentett az Izzó számára a bécsi „Elektrische Glühlampenfabrik Watt A. G." megszerzése. A vállalat 700 000 koronát fizetett az osztrák Länderbanknak a Watt izzólámpagyár részvényeiért. Ezenkívül átvállalta annak 2 millió koronás bankadósságát. A Watt gyár 1918. január 1-től kezdve az Izzó irányítása alatt dolgozott. A gyár napi 7000 db lámpát gyártott, az osztrák—magyar—német izzólámpa kartellben 4,5 millió db kontingenssel rendelkezett. Az Egyesült Izzó a Watt gyárat átszervezte, a wolframdróthúzó üzemet megszüntette. A szükséges wolframdrót mennyiséget ettől kezdve az újpesti gyár szállította a Watt részére. A Watt gyár a Monarchiában egyedül foglalkozott röntgencsövek gyártásával. Az Izzó a röntgencső üzemet meghagyta és fejleszteni kívánta.

151 Az újpesti izzólámpagyár fejlődésével és a bécsi Watt gyár megszerzésével kapcsolatban a végrehajtó bizottság elérkezettnek látta az időt, hogy fizikai-kémiai kutatólaboratóriumot létesítsen. A vállalat ügyvezető igazgatósága a kutatólaboratórium vezetésére Hanamann Ferencet szemelte ki, akivel 1918. április 19-én Bécsben szolgálati szerződést kötött. A wolframlámpával folytatott kísérletek idején, 1905-től kezdve Hanamann már dolgozott az újpesti gyárban. (A kapcsolat megszakadását az ügyvezető igazgatóság dr. Just Sándor Hanamannra gyakorolt „káros befolyásának" tulajdonította.) Mivel az ügyvezető igazgatóság a kutatólaboratórium felállítását sürgősnek tartotta, megtette a szükséges lépéseket, hogy Hanamannt a katonai szolgálat alól mentesítsék.

152 Mivel Hanamann Ferencet nem sikerült a katonai szolgálat alól felmenteni, a kutatólaboratórium felállításának a terve 1918-ban még nem valósult meg. A háború az újpesti gyár munkaerő-szükségletének a biztosítását nem kismértékben nehezítette. A vállalatnak 1914-1915-ben 286, 1915-1916-ban pedig 349 munkása teljesített katonai szolgálatot. A gyártáshoz szükséges munkáslétszámot a háború egész tartama alatt csak női dolgozók munkába állításával lehetett növelni. De a női munkaerőnél az állandó fluktuáció okozott a gyár működésében zavarokat. A négy háborús év alatt mind több munkaerő lépett be a hadianyaggyárakba, ahol a munkát könnyen meg lehetett tanulni és a munkások tavasszal, majd nyáron kiléphettek és mezei munkát végezhettek. Mivel a munkások betanítása az Izzónál heteket, sőt hónapokat vett igénybe, a régi munkaerőket nehezen lehetett pótolni. Az egyes gyárrészlegekben 1917 nyarán az újonnan felvett munkásnők 90%-a kilépett, mielőtt betanították volna őket. A vállalat a munkaerő-hiányon az akkord felemelésével akart segíteni. Ezzel azonban azt érte el, hogy a teljesítmény a begyakorlott munkásnőknél is visszaesett. Egyes osztályokon kevésbé érezték a munkaerő-hiányt, mert a mechanikus munkafázisokra 16 évnél fiatalabb leányokat alkalmaztak, akik munkahelyükön huzamosabb ideig megmaradtak. Az ügyvezető igazgatóság a munkaerő-kérdés megoldásával kapcsolatban egyetlen kivezető utat látott; a végrehajtó bizottságnak a gyártás teljes gépesítésére, a gépi berendezés korszerűsítésére tett javaslatot, hogy a kézi munkát minél több munkafázisnál gépi erővel helyettesíthessék.

153 A munkaerő-vándorlásnak azonban sokkal mélyrehatóbb okai is voltak, mint azt az 364 ••