Tanulmányok Budapest Múltjából 22. (1988)
ÜZEMTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK– BETRIEBSGESCHICHTLICHE STUDIEN - Jenei Károly: Az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. és elővállalatai = Die Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. (Vereinigte Glühlampen und Elektrizitäts AG.) und ihre Vorgänger 337-374
Az első világháború harmadik évében az Egyesült Izzó újpesti gyárában nagy jelentőségű kísérletek kezdődtek. A hadvezetőség ui. felszólította a vállalatot, hogy telefonerősítők céljaira alkalmas audioncsöveket gyártson és azokat bocsássa a hadsereg rendelkezésére. A kísérletek alapján készült kezdetleges felépítésű csövek a frontra kerültek. 142 Az első elektroncsövek katódja wolframhuzalból készült, melyet szimmetrikusan vettek körül az áttört nikkellemezből készült hengeres rács-és henger alakú anódák. 143 Az elektroncső a háború utolsó éveiben óriási fejlődésen ment át. A minőség javulását az audionban lejátszódó jelenségek elméleti tisztázása, és a gyártási eljárások, főként a magas vacuum előállításának tökéletesítése tette lehetővé. 144 Az Izzóban előállított elektroncsövekkel építette meg a Telefongyár „Klera" fedőnév alatt első katonai rádióit. Az elektroncső, mely évtizedeken át a drótnélküli hírközlésnek nélkülözhetetlen alkatrésze lett, az újpesti gyárban folytatott izzólámpa Kísérleteknek köszönhette születését. 145 Míg a vállalat izzólámpa gyára az első világháború alatt eredeti gyártási profilját megtarthatta és fejleszthette, a mechanikai gyárat háromnegyed részben a hadianyaggyártás szolgálatába kellett állítani. A hadvezetőség a háború egész tartama alatt gránátköpenyek, gyújtóhüvelyek, különböző rézgyújtó alkatrészek, majd kézigránátok gyártásával foglalkoztatta a gyárat. A hadianyaggyártás költséges beruházásokat, új gépi berendezést igényelt. A profit azonban olyan nagy volt, hogy a beruházások értéke egészen rövid idő alatt amortizálódott. 146 Részben a wolframlámpa sikere, részben pedig a hadianyaggyártás nagy jövedelmezősége következtében az Egyesült Izzó pénzügyi helyzete a háborús évek alatt rendkívül kedvezően alakult. A négy háborús év a vállalatnak 6,1 millió korona tiszta nyereséget hozott, melyből a részvényesek 4 millió korona osztalékot kaptak. A részvénytőkét ebben az időszakban az állandó beruházási igény és forgótőkeszükséglet miatt 6,5 millió koronáról 10 millió koronára emelték. A vállalat vagyona négy év alatt 15 millió koronáról 30 millió koronára növekedett. 147 A nagy belső nyereségek jelentős ipari vállalatok és érdekeltségek megszerzésére adtak lehetőséget. Ezek közül az izzólámpa gyártás szempontjából legjelentősebb volt a Magyar Üveggyári Művek Inwald József Rt. részvénytöbbségének a megvásárlása. Az említett részvénytársaság újantalvölgyi üveggyára látta el évek óta az Egyesült Izzó üvegszükségletének nagy részét. Az üveggyár 1917-ben került az Egyesült Izzó kizárólagos tulajdonába. 148 Szintén 1917-ben vásárolta meg az Izzó a Neményi Testvérek erzsébetfalvai papírgyárát, hogy ennek a segítségével az izzólámpák csomagolásához szükséges papíranyagot biztosítsa. A vállalat 1907 óta a Neményi Testvérektől szerezte be papírszükségletét. Az osztrák hullámpapírgyárak kartelle 1917-ben Neményi Józsefet, az erzsébetfalvai gyár tulajdonosát arra akarta rábírni, hogy üzemét a kartellnek adja el. Neményi azonban a régi üzleti kapcsolatokra való tekintettel az Izzónak ajánlotta fel a gyárát. Mivel az ajánlat a vállalat szempontjából előnyös volt, az ügyvezető igazgatóság az erzsébetfalvai gyárat 300 000 koronáért megvásárolta és az üzem folytatására Neményi Józseffel együtt közkereseti társaságot létesített. 149 Négy éven át tartó vita és torzsalkodás ért véget 1917. május, 16-ári, amikor az Egyesült Izzó és Kremenezky János bécsi izzólámpagyáros, az utóbbinak budapesti izzólámb'aW:
