Tanulmányok Budapest Múltjából 22. (1988)

ÜZEMTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK– BETRIEBSGESCHICHTLICHE STUDIEN - Jenei Károly: Az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. és elővállalatai = Die Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. (Vereinigte Glühlampen und Elektrizitäts AG.) und ihre Vorgänger 337-374

A vállalat alkalmazottainak a létszáma 1910-ben 2300 főre, 1913-ban pedig már 3600 főre emelkedett. (Ugyanakkor a győri Magyar Vagon és Gépgyár 2500, a Weiss Manfréd Acél- és Fémmüvek pedig 6000 munkást foglalkoztatott.)

127 Az Egyesült Izzó 1913-ban életbe léptette az egységes gyári munkarendet, mely előírta, hogy „minden munkás köteles úgy magaviseletében, mint munkájában hűséget, becsületességet, szorgalmat és elöljáróival szemben engedelmességet és tiszteletet tanúsítani." A munkaidő alatt a munkás a gyárból kf nem mehetett, hacsak erre művezetője egy általa aláírt kimeneteli jeggyel engedélyt nem adott. Munkaidőben gyárorvosi vizsgálatra csakis a műhelyi irodában kért jelentkezési bárcával lehetett menni. Munkaidő alatt ételt vagy italt tilos volt a gyárba bevinni. ,,A munkásoka magukkal vitt élelmiszereket munkahelyükön munkaidő alatt elfogyaszthatták, de emiatt a folyó munka megszakítást nem szenvedhetett."

128 Az újpesti gyár munkáslétszámának ,a kialakítását, főként pedig a szakmunkások helyhez kötését a kedvezőtlen lakásviszonyok nem kis mértékben gátolták. Ez a körülmény különösen az izzólámpa osztályt érintette érzékenyebben. A vállalat vezetői először 1907-ben gondoltak arra, hogy a visszás helyzeten munkáslakások építésével segítsenek. A gyárnak kb. 200 lakásra volt szüksége. A lakások felépítésére különböző elgondolások születtek. A végrehajtó bizottság végül Pintér József igazgatót bízta meg, hogy a kérdés megoldására dolgozzon ki javaslatot.

129 A kolónia felépítésének az elhúzódása a munkásság kulturális életének a kibontakozását is megnehezítette. E téren kisebb körre kiterjedő kezdeményezésekkel már a század első éveiben találkozhatunk. Horváth Ferenc főgépész irányításával ekkor indult meg az antialkoholista klub, mely ismeretterjesztő előadások útján igyekezett tagjait célkitűzéseinek megnyerni. A klubnak éveken át labdarúgó csapata is volt. A hagyományok szerint 1903-ban alakult meg a 40 tagú dalkar szintén Horváth Ferenc kezdeményezésére, mely az akkori kulturális jellegű kezdeményezések közül a legéletképesebbnek bizonyult. A dalkar 1910 körül virágzásnak indult és időnként hangversenyeket adott a gyár dolgozóinak. A munkáskultúra terén az üzem keretében több kezdeményezés nem történt. A munkásság művelődésének a befolyásolására az egyre erősödő szakszervezeti mozgalom, ennek révén pedig az Újpesti Munkásotthon törekedett.

130 A vállalat műszaki, kereskedelmi és adminisztratív tisztviselői elsősorban az üzemi sportélet megalapozására és fejlesztésére törekedtek. így jött létre 1911-ben az Ampere Sport Egylet. Az egylet torna, vívó, természetjáró, tenisz, korcsolya és evező szakosztálytalakított ki.

131 A wolframlámpa gyártás kifejlesztésének a korszakában a munkáslétszám növekedésével a szervezett munkások száma is gyarapodott, ami a munkásság bérének a rovására irányuló önköltségcsökkentési törekvéseknek gátat emelt. Amikor ilyen kísérletek mégis történtek, a munkásság a munkabeszüntetés fegyverével élt. Igy 1907. augusztus 13-án 72 lakatos és kovács lépett sztájkba, akik 36 fillérben kérték megállapítani a legkisebb órabért a kezdő lakatosok és kovácsok részére. Ezenkívül követelték, hogy az igazgatóság az érvényben levő munkabéreket 25%-kal emelje, továbbá, a rendszertelen akkordmunka-elszámolást változtassa meg, a túlórák díjazását rendezze és a művezetőt emberséges bánásmód tanúsítására utasítsa. 360